A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

190 forgatása mint csalás. — A polgári per formáinak ravasz felhasználása. (XXXIV. 16.) A ki ingatlanra vonatkozó csereszerződés megkötése után és felhasználva azt, hogy az ingatlan uj tulajdonosa az ingatlant a saját nevére be nem kebleztette, azt zálogjoggal megterheli, a Btk. 37Q-ik és 400-ik §§-ban minősített bűncselekmények halmazatában bűnös. Ugyanebben bűnös az is. a ki a körülményeket ismerve, a zálogjog engedését a maga javára elfogadja, még akkor is, ha a zálogjoggal biztosított követelése valódi. (XXXIV. 17.) Ingatlan kétszeri eladása mint csalás és közokirathamisitás halmazata. — A tévedésbe ejtés fogalma az ingatlan kétszeii eladásánál. (XXXIV. 25.) A ki hamisított váltó alapján pénzt vesz kölcsön és ez által a kölcsönadónak kárt okoz, az okirathamisitás és csalás eszmei bűnhalmazatában bűnös. (XXXIV. 47.) Csalás és közokirathamisitás bűncselekményeinek halmazatát képezi az ingatlan másodszori eladása akkor is, ha azt az első eladó örökösei viszik véghez. — Dolus antecedens és dolus subsequens. — Ha ez esetben csalás miatt indítvány nem létetik, akkor a csalási minősítés ki nem mondható. (XXXV. 36.) Csalás és sikkasztás halmazata. (XXXV. 94.) Azon körülmény, ha a kereskedő azzal a tudattal rendel meg hitelben árukat, hogy azok értékét nem lesz képes megfizetni, hogy tehát a hitelbe adót meg fogja kárositani; s az ezen tudatban kieszközölt hitelezés, ha a fizetés teljesítése, illetőleg teljesithetése megfelelőleg az előre látásnak, tényleg elmarad : megállapítja a ravasz fondorlattal való tévedésbeejtést, valamint a jogtalan károsítást egyrészről, ugy a jogtalan vagyoni haszon szerzését másrészről. Ezen cselekmény tehát megállapíthatja a Btk. 379-ik §-a szerinti csalást. — Adósságokkal megterhelt üzlet eladása. (XXXVI. 56.) A ravasz fondorlat fogalommeghatározásához. (XXXVI. 99.) Ingatlan másodszori eladása, mint csalás és közokirathamisitás halmazata. — Dolus subsequens? (XXXVII. 14.) Ravasz fondorlat alatt nemcsak valamely cselszövénynek nehezen kibonyolitható hálózata értendő, hanem azt már a valószínűség látszatával biró hazug előadás és ráfogás is megállapítja. (XXXVII. 32.) Btk. 379. és 401. SS- (XXXVII. 57.) A csalás megállapításánál a fondorlat fokmérője a megtévesztett egyén értelmi fejlettsége. — Babonahit kihasználása mint ravasz fondorlatos eszköz. (XXXVII. 70.) Ingatlan másodszori eladása mint csalás és közokirathamisitás eszmei halmazata. (XXXVII. 83.) A magánokirathamisitásnak ismérvei között a jogtalan anyagi haszonszerzés és a károkozás bekövetkezése nem foglaltatik, mely utóbbi ténykörülmények az okirathamisitásnak a Btk.-ben meghatározott és kimerített ismérveit túlhaladó többletet képeznek, a melyek előfordulnak ugyan a Btk.