A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

191 379- §-ában. mint a büntetendő csalás létrejöttéhez szükségszerűen megkívántató elemek, de túlhaladják az okirathamisitás tényező elemeit kimentő cselekvések foglalatját, ehhez tehát a törvény értelmében nem is tartoznak. (XXXVIII. 20.) Csalás iránti előnyomozat curiai elrendelése azon alapon, hogy a kórházi gondnok a temetkezési vállalattal összejátszva, a kórházban elhalt egyén hozzátartozóit ravasz fondorlattal megkárosítja. (XXXYIII. 21.) Ingó dolognak bár előleg felvétele mellett történt eladása és nem szállítása nem képez büntetendő cselekményt. (XXXVIII. 68.) Kereskedelmi meghatalmazott ügykörének megállapítása. — Csalás ? (xxxvm. 70.) Magánokiratnál, ha valaki nem létező személy nevét irja az okiratra, ez esetben bizonyításra alkalmas okirat, tehát hamisítvány sem létesül, mert a hamisítvány az ellen, kit az jogviszonyban állónak tüntet fel. nem használható ; de ha vádlott ezen okmány alapján sértettől pénzt csalt ki. a Btk. 579. S-ába ütköző csalást követett el. (XXXVIII. 103.) Csalás vagy sikkasztás ? (XXXIX. 20.) Csalás vagy magánokirathamisitás ? (XXXIX. 44.) Csalás. — A ki postatiszti egyenruhában való megjelenés által eszközöl ki magának hitelt, a Kbtk. 44. §-ában külön nem mondandó bűnösnek, mivel .ez csak tévesztési eszköz volt és külön nem számítandó be. (XXXIX. 75-) Zsarolás vagy csalás? (XL. 30.) Tekintve, hogy a csalás büntette a Btk. 379. §-a szerint csak a megkárosítás tényével fejeztetik be, az, a ki hamis kir. táblai végzés és szakénői vélemény készítésében részt vett és magát bizonyos nevü egyetemi tanárnak adván ki, mint ilyen hatósági megbízást színlelt azzal a czélzattal. hogy a sénett féltől három egyetemi tanár szakértői dijai fejében nagyobb pénzösszeget csaljon ki, ezen czél nem sikerülése esetében csak a csalás kísérletében válik bűnössé. — Vádlott ama ténye, hogy sértettnek tényleges megkárosítása után II. r. vádlott társaságában még több pénzt akart sértettől kicsalni, a korábbi cselekményével egy bűncselekményt képez. — A bűncselekmény azon veszélyes jellege, hogy a gyermekének sorsa felett kétségbeeső szerencsétlen ember apai érzelmei voltak annak megkárosítására, illetve vádlott saját jogtalan vagyoni hasznára kiaknázandók, súlyosító körülményt képez. (XL. 53.) Házasságigéret és e czimen pénzfelvétel akkor állapítja meg a csalás tényálladékát, ha a körülményekből következtethető, hogy az igéret nem komoly, a mi már az által bizonyítottnak veendő, ha vádlott egymás után rövid időben többeknek tett házassági ígéretet. (XL. 45.) 384- SBtk. 384. S-a. (XXXV. 56.)