A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

189 képezte az elhatározó indokot az adomány-adásnál, mi által az illető adózók a szemök előtt tartott eszményi visszértéktől csalárd módon fosztattak meg, másrészről pedig vádlott másoknak ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtése által magának jogtalan vagyoni hasznot szerzett: csalás forog fen. — Tekintve, hogy ily esetben vádlott nem szinlel hatósági megbízást, hanem ettől lényegileg különböző hatósági engedélyt mutat ki: vádlott cse^ lekménye a Btk. 381. §-nak 1. pontja szerint nem minősíthető bűntetté. — Sértett fél indítványának hiánya. (XXX. 1.) «Károkozás« alatt a Btk. 379. §-a értelmében nem csupán valaki vagyoni helyzetében tényleg bekövetkezett hiánynak okozása, hanem az is értetik: ha a vagyoni állapot «értékében* csökkenés okoztatik. — Az értékcsökkenés az által is áll elő. hogy egy biztosított, vagy a jogosítottnak tetszése szerint mindenkor biztositható követelés biztosithatlanná, ha a dologi jog csupán személyi joggá, az adósnak személyi viszonyaitól, vagyoni állapotától feltételezetté tétetik. (XXX. 24 ) A csalás tettesének a ké déses kűlcselekvés foganatositása előtt az ezzel való haszon-okozást akarnia kell, illetőleg szükséges, hogy a részére eszközlendő haszon-okozás, mint cselekvőségének czélja képzete előtt álljon. — Ha a vádlott az ingatlan kétszeres eladása által vagyoni hasznot nem akar elérni és károsítani sem szándékozik senkit, csalás nem forog fen. (XXX. 119.) Azon csődben levő egyén, a ki azon látszat ébresztésével, hogy ő rendes üzlettel biró kereskedő, külföldről árukat rendel meg, és azokat eladva, a hitelezőt megkárosítja, csalást követ el. (XXXI. 1.) Ingatlan kétszeri eladása, mint csalás. — Tévedésben tartás és ravasz fondorlat fogalma ingatlan kétszeri eladásánál. (XXXI. 53.) A csalás fenforgása megállapítható, ha terhelt azon magatartása által, hogy meghosszabbított kiskorúságát sértett előtt elhallgatta, érvényre emelte az ő hitelképessége iránti bizodalmát, habár jól tudta, hogy kötelezettségének annak idején megfelelni képes nem leend : e szerint hallgatás által is követhető el ravasz fondorlat, ha az elhallgatás oly körülményre vonatkozik, a mely elhatározó indokát képezte annak, hogy a másik fél vele szerződésre lépett. (XXXII. 23.) A ki hamisított váltó alapján pénzt vesz fel. és igy azt, a ki a pénzt kölcsön adta, megkárosítja az okirathamisitással eszmei halmazatban csalást is követ el. (XXXII. 79.) Csalás vagy sikkasztás' (XXXIII. llj A ki ingatlanát kettőnek egy időre bérbe adja, követ-e el büntetendő cselekményt ? (XXXIII. 54-) Ingatlan másodszori eladása nem büntetendő akkor, ha az első vevő által fizetett vételár neki visszafizettetik. (XXXIII. 86.) A csalás véghezvitele megkezdésének kérdéséhez. (XXXIII. 90.) A lejárat előtt kifizetett és a váltóbirtokosnál hagyott váltó tovább