A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

174 323- SA Btk. 323. §-a alá eső személyes szabadság megsértésének vétségét nemcsak az követi el, a ki valakit törvényellenesen elfog, elfogat, letartóztat, hanem elköveti ezen vétséget az is, a ki valakit személyes szabadságától bármi más módon megfoszt. — A hivatkozott §-nak ezen utóbbi rendelkezése azt jelenti, hogy valaki mást a térben való szabad mozgásra irányzott akaratának tényleges megvalósításában akadályoz. (XXX. 64.) Zsarolás vagy személyes szabadság megsértése ? — Különbség az elkövetett cselekvény oka és czélja közt. (XXXII. 10.) Oly büntetendő cselekmények eseteiben, melyeknek főismérvét valamely személy ellen elkövetett erőszak képezi, mindazok, kik fenyegető jelenlétükkel az erőszakokra hatást gyakorolnak, a támadó erőt fokozzák és az ellentálló erőt csökkentik, tettestársaknak tekintendők. — Leányrablás esetében nem számitható enyhitő körülményül, hogy a leányoknak házasságkötés czéljából való megszöktetése a szerb népnél szokásban van, mert ezen cselekmény a büntetőtörvény által tiltva van, a törvényt pedig mindenki tartozik tudni és megtartani. (XXXII. 33.) Azon körülmény, mely szerint a vádlott abban a véleményben lehetett, hogy panaszlónőt a szöktetés által fogja a házasságba egyezésre birni, mint minősítő körülmény enyhítőül nem fogadható el. és pedig még azon vidékeken sem, a hol az ily esetre való szöktetés és leányrablás a népszokásokhoz tartozik. (XXXIV. 59.) Személyes szabadság megsértése. — Leányrablás. (XXXVII. 94.) 324- SA Btk. 324. 5- 1. pontjának feltételét az képezi, hogy a testi sértés a letartóztatás vagy a kinzás által okoztatott. A ki tehát mást becsal a házába, ott az ajtót rázárja, hogy rajta súlyos testi sértést kövessen el és megveri: nem a Btk. 324. §. 1. pontja szerint büntetendő cselekményben bűnös (mivel itt a bezáratás csak azért történt, nehogy az illető a testi sértések elől meneküljön), hanem a Btk. 301. eshetőleg 303. §-ában(XXVII. 103.) XXm. FEJESET. A levél- és sürgönytitoknak megsértése magánszemélyek által. 327- §• A Btk. 327. §-a szempontjából teljesen közömbös az a kérdés, hogy a sürgöny állami vagy magántávsürgöny-e, mert a Btk. 327. §-ában ily megkülönböztetés egyáltalában nem foglaltatik. Ez a megjelölés «állami táv-