A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

175 sürgöny* csak a kezelés tekintetéből van használatban, tényleg azonban nincsen az államnak mint ilyennek távsürgönye, hanem csak azoknak a hatóságoknak és közhivatalnokoknak, a melyek és a kik az állam törvényeiben reájuk ruházott hatalmat gyakorolják s kötelességöket teljesitik. — A közhivatalnoknak e hatáskörben intézett távsürgönye a törvénynek épen oly oltalma alatt áll, mint a magánszemélyé, miből következik, hogy a közhivatalnok távsürgönyének akarata ellen történt felhasználásánál épen ugy sértett fél, mint bármely más magánszemély. — Az illető sürgönynek egy hírlaphoz beküldése nem tekinthető közzétételnek, mert a közzététel más akaratának, a vádlott akaratától független elhatározásától függött, e nélkül pedig hiányzik a szándék és az eredmény közt az a szükségképeni összefüggés, melynek alapján a cselekmény az érintett rendelkezés szerint minősítendő lenne. (XXX. 55.) XXV. FEJESET. A magánlak megsértése magánegyének által. 330. §. A magánlaksértés fogalommeghatározásához. — A férj rövid idejű távollétében rendelkezik e a nő a lakás felett oly értelemben, hogy szeretőjét éjjel bejönni engedheti? S a ki ezen engedélylyel él. követ-e el a férj ellenében magánlaksértést ? — A ki ily körülmények közt a nő beleegyezésével föltöri az ajrót s így behatol a házba, elköveti a Btk. 330. §-a szerinti magánlaksértést ? (XXVII. 24 ) A magánlak sérthetetlensége nem csupán a jogellenes behatolásból származható nagyobb veszélyek miatt, hanem a polgárok nyugalmának, •otthonuk* zavartalanságának biztosítása végett, tehát közérdekből is oltalmazandó. (XXIX. 59.) A jogtalan, de bűntelen önsegély esete forog fen, ha a háztulajdonos önhatalmúlag — a bútorok kihordásával, az ablakok és ajtók leszedésével, tehát physikai erő használatával — hajtja végre a bíróság abbeli jogerős ítéletét, hogy a bérlő a lakást meghatározott határidőre kiüríteni köteles, feltéve természetesen, hogy ezen határidő letelt. (XXIX. 68.) Vádlottak másnak házába erőszakkal berontottak és ott pusztításokat vittek véghez. Ily körülmények között a két törvénysértő eredmény létrejöttét megállapító cselekedetek a czél szempontjából azonosak s külső nyilvánulataikat illetőleg sem különíthetők el egymástól akként, hogy a Btk. 330. §-ának tényálladékát létrehozó külcselekvések elválasztassanak azoktól, a melyekben a Btk. 421. §-a n>rerte megvalósulását. Ily esetben az anyagi bűnhalmazat ki van zárva. A Btk. 95. S-a alapján tehát a magánlaksértés büntetése alkalmazandó, minthogy e cselekmény büntetése súlyosabb, mint a másiké. (XXX. 49.)