A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

i68 indulás oly magas fokának előidézésére, a mely az ölési szándék rögtöni elhatározásánál és a cselekmény végrehajtásánál az akaratszabadságot elhomályosítsa. (XXVIII. 99.) Szokatlan időben eszközölt házkutatás nem képezhet alapos indokot a szenvedély oly erős kitörésére és az ezen szenvedély hullámzása alatt keletkezett emberölési szándék megvalósítására irányzott rögtöni cselekvőségre, hogy a cselekmény a Btk. 281. §-ának bármelyik rendelkezése alá foglalható lenne. Ezen szakasz mindkét pontja alkalmazhatóságának mellőzhetetlen feltételéül a tettesnek nem csupán erős felindulását, hanem a cselekménynek ezen erős felindulás alatti «rögtöni» végrehajtását, illetőleg megkezdését is követeli. — A véghezviteli cselekmény fogalommeghatározásának kérdéséhez. (XXIX. 102.) Szándékos emberölés nagyfokú izgatottságban elkövetve. — Btk. 281. §. — Öngyilkossági kísérlet. (XXX. 11.) Erős felindulás alatt a törvény helyes értelmezése szerint a physikai vagy erkölcsi hatások által felidézett ingerültség, felhevülés oly magas foka értetik, mely az öntudatot elhomályosítja és az akaratszabadságot — a nélkül, hogy azt teljesen megszüntetné — korlátozza. (XXX. 66.) 283. £ A Btk. 283. §-ában körülirt bűncselekmény ismérvét nem képezi az, hogy az öngyilkosság valósággal be is következzék, hanem csak az képezi, hogy a tettes valakinek öngyilkossági czélra tudva eszközöket vagy szereket szolgáltassom s ha a tettes ezt tette, a cselekményt már bevégezte, akár használtattak fel az általa szolgáltatott eszközök vagy szerek öngyilkossági czélra s bárminő eredménynyel, akár nem. Az tehát, hogy az öngyilkosság csak kísérleti stádiumában maradt, nem fogadható el enyhítőül a büntetés kiszabásánál. (XXXII. 56.) 284. §. A bűnösség kimondása oly esetben, midőn nem állapitható meg, mily módon követtetett el a gyermekölés: a téli időben a szabadban hagyás, vagy elásatás, vagy kutbadobás által-e ? — Kbtk. 123. §. (XXXI. 34.) A Btk. 284. §-a csak anyára alkalmazandó. (XXXIII. 38.) 285. §. Méhmagzatelhajtás esetében a bizonyítás kérdése. (XXXI. 6.) A méhmagzat elhajtásának feltételét a törvény szavainak megfelelőleg csakis az képezheti, ha az anyaméhre gyakorolt külbehatás által az abban létező magzat megöletik, ugy hogy az már az anyaméhtől nem mint élőlény, hanem mint holttest válik el, vagy pedig ha a méhmagzat élve válik el ugyan az anyaméhtől, azonban az az anyaméhbe gyakorolt dolosus külhatás következményéül, kevés idővel az elválás után elhal. — Ha azonban az elhajtás akkor történt, midőn a magzat már ki volt fejlődve s élet-