A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

i67 Btk. 279. §. — A jogos védelem határainak ijedtségből való tulhágása esetében felmentés. — A doronggal támadónak baltával való visszaütése. (XXXIII. 73.) Több nem halálos ütés egyikéből, mely utóbbi nem is volt alkalmas az ölésre, súlyos betegség, majd halál következvén be: kimondatott a szándékos emberölés azon alapon, hogy az ütések közül egyik a homlokra irányittatott éles eszközzel és igy ezen ütés az ölési szándékot megállapítja. (XXXIV. 12.) A fenálló bűnvádi eljárási gyakorlat szerint, más személy halálának szándékos okozása által elkövetett büntetendő cselekmény esetében a bűnvádi • ügy mindenkor hivatalból is felülvizsgálat tárgyát képezi. — Szándékos emberölés vagy halált okozó testi sértés ? — Az ölési dolus kérdése. (XXXIV. 29.) Btk. 279. §. — Tanubizonyitékok mérlegelése. (XXXV. 57.) A feltételes ölési szádnék minősitő hatásának kérdése. — Vádlottnak felizgatott kedélyállapota, a mely a cselekménynek a Btk. 279. §-a szerinti minősítésénél már figyelembe vétetett, a büntetés meghatározásánál újból nem mérlegelhető mint enyhítő körülmény. (XXXVI. 50.) Szándékos emberölés esetében a Btk. 79-ik §-ában körülirt jogos védelem alapján felmentés. (XXXVII. 9.) Az anya beismeri, hogy 15 napos törvénytelen gyermekét a Dunába dobta; egyéb bizonyíték nem létezik; a gyermek hullája sem volt feltalálható. (XXXVII. 72.) Állítólagos félelem következtében elkövetett ölés. — Btk. 279-ik §. (xxxrx. 70.) Btk. 279. §. (XL. 58.) 280. §. Testvérnek megölése. — Btk. 279., 280. §. (XXVIII. 46.) Két ember megölése. (XXX. 102.) Hitvestárs megölése. — Btk. 280. §. — Életfogytig tartó fegyház kiszabása. (XL. 62.) 281. §. Az erős felindulásban rögtön elkövetett szándékos emberölés esetében a Btk. 281. §-ának 2-ik bekezdésében megállapított büntetési tétel lévén alkalmazandó, ha az erős felindulást az okozta, hogy a megölt személy a tettest vagy hozzátartozóit jogtalanul súlyosan bántalmazta vagy megsértette; a törvénynek ezen vagylagos rendelkezéséből nyilván kitűnik, miszerint a súlyos bántalmazás fogalmához nem kívántatik, hogy a bántalmazás által egyszersmind súlyos testi sértés vagy egyáltalában testi sérülés okoztassék, hanem a súlyos bántalmazás fogalma alá esik minden tettleges vagy szóbeli bántalom, mely a fenforgott körülmények között alkalmas volt a fel-