A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

i66 ságra irányuló előre megfontolt szándék (proemeditatio) fel nem ismerhető. (XXXVII. 105.) Bizonyítékok hiánya miatt gyilkosság vádja esetében curiai felmentés. (XL. 38.) Bizonyitási kérdések gyilkosság esetében. — Felbujtó vagy tettestárs ? (XL. 54.) A Btk. 278. §-ában kifejezett «előre megfontolt szándék* alatt helyes értelmezés szerint oly erős akaratelhatározás értendő, mely higgadtan számolva felmerülő akadályokkal, s a kitűzött eredmény elérését feltételekhez nem kötve, a gondolatban mindig fokozódó erélylyel és kitartással, tervszerüleg a czél megvalósítására tör. (XL. 58.) Gyilkosság vádja alól felsőbirósági felmentés az első fok ítéletével szemben. (XL. 7?.) 279- S« A fejre súlyos és az élet kioltására alkalmas eszközzel alkalmazott két ütés rendszerint arra enged következtetni, hogy az ebből bekövetkezhető halálos eredménynek a tettes képzetében reflektálnia kell; ezen eredménynek a tettes képzetében való visszatükröződése mellett intézett támadás, ha ebből a megtámadottnak halála mint okozat csakugyan bekövetkezett, elegendő a szándékos emberölés bűntettének megállapítására. (XXVII. f>.) Puskával emberre való lövés esetében az ölési dolus fenforgása bebizonyitottnak veendő. (XXVII. 22.) Btk. 279., 281. és 91. §§. — Az ölési dolus bizonyításának kérdéséhez. (XXVII. 73-) Az ölési szándék fenforgónak tekintendő, ha vádlott a cselekmény elkövetésére éles, hegyes kést használt, azt az elhunyt melltörzsébe döfte, még pedig oly erővel, hogy a kés nemcsak a tüdőt szúrta át, hanem a döfés az útjában állott egyik oldalbordát is ketté metszette. (XXVIII. 21.) A menekülő fatolvajra harmincz lépésnyiről seréttel való lövés : mint szándékos emberölés kísérlete. (Btk. 279.) (XXVIII. 89.) Szándékos emberölés és emberölési kísérlet vádja. (XXXI. 47.) «Alkalmatos eszköz* nem csupán az, mely az eredményt, a melynek okozására használtatik, feltétlenül létrehozza — ily eszköz tulajdonképen nem is létezik; a Btk. értelmében alkalmatos eszköz valamely eredmény okozására mindaz, mely a kérdéses eredményt, habár csak bizonyos viszonyok között, vagyis bizonyos feltételek létezése esetében hozza létre. A Btk. értelmében ugyanis arra, hogy bizonyos eszköz mint valamely határozott czél elérésére használt fogadtassék el: nem kivántatik azon eszköznek «absolute», hanem csupán «relatíve» alkalmatos volta. — Puskának 15 lépésről az emberi test törzsére irányzott kisütésében egyenesen benfoglaltatik vádlottnak azon tudata, hogy ezen cselekedete nagy valószínűséggel annak életét oltja ki, a ki ellen puskáját kisüti. (XXXII. 21.)