A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

15* a Btk. 97—100. §-ainak rendelkezései által a mérsékelt cumulatio rendszere lé- én elfogadva, s ebből kifolyólag több vétség halmazata esetére a mindenik vétség után eső külön-külön fogházbüntetésnek egy összbüntetésbe foglalásánál ezen összbüntetés tartama az elkövetett legsúlyosabb vétség fogházbüntetésének egy évvel való meghosszabbithatására lévén mérsékelve: kétségtelen, hogy az összbüntetés megállapításánál nem csupán az elkövetett egyes vétségekre a Btk. különös részében megállapított büntetések, hanem a Btk. 92-ik §-a is irányadó. (XXXII. 47.) A «mérsékelt cumulatio* kérdése a magyar Btk.-ben. (XXXII. 102.) • Mérsékelt cumulatio». (XXXIII. U.) Anyagi halmazat. (XXXIII. 41.) Habár vádlott hosszabb időn át folytatta is a sikkasztást, de az mégis csak egy rendbeli sikkasztást képez azért, mert vádlott a részletekre fel nem osztható egységes hivatali hűség megszegésével követte el. (XXXIII. 87.) Erőszakos nemi közösülésre irányuló több közvetlen egymásutáni kísérlet nem állapítja meg a halmazatot; mert vádlott habár két izben, de egymásután, illetőleg egy folytonosságban támadta meg és teperte le sértettnőt, de mindig csupán azon egy bűntett elkövetésének czéljából, melyet akaratán kívül álló akadály miatt egy izben sem volt képes véghezvinni. Azon egy cselekmény véghezvitelére, habár két izben, egy folytonosságban elkövetett merénylet csupán egy bűntett kísérletét állapítja meg. 1XXXIV. 3.) Több ember kínzása anyagi halmazatot állapit meg. (XXXIV. 92.) Halmazat lopás és zsarolás közt. (XXXV. 5.) Anyagi halmazat. (XXXV. 25.) Anyagi halmazat. (XXXV. 60.) Csalás és sikkasztás halmazata. (XXXV. 94.) A vétséget képező becsületsértés mint nagyobb törvényszegés a kisebb törvényszegést megállapító kihágásba nem olvadhat be. (XXXVI. 50.) Több külön-külön és egy-egy büntetendő cselekmény ismérveit kimerítő cselekvőségnek egy bűntetté vagy vétséggé egyesítésénél, ha a concret esetről külön törvény nem rendelkezik, illetőleg a cselekmény a Btk.-nek erre vonatkozó iránytadó más szempontja alá nem esik: nem a tettesnek, e külön cselekvőségek által elérni akart közös czélja, hanem az általa megtámadott «jogi érdek* vagyis a Btk. által védett «jogi érték»egysége képezi az elhatározó és elhatároló indokot. (XXXVII. 57.) Btk. 200. §-a anyagi halmazatban a hivatali sikkasztással. (XXXVIII. 13.) 99- 5Btk. 99. §-a. (XXXIV. 2.)