A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

110 Miután a ker. törv. 505. §. 3. pontja értelmében az életbiztosítási szerződés hatályát veszti, ha a visszatérő időszakokban fizetendő biztositási dij a lejárat után 30 nap alatt le nem fizettetik : ennélfogva ily esetben elenyésznek a biztositónak a biztositottal szemben a biztositási szerződésben vállalt összes kötelezettségei, és ezzel szemben ugyanettől az időponttól fogva ki van zárva az is, hogy a biztosító a biztositottói azon biztositási dijnak megfizetését követelhesse, melyért koczkázatot nem viselt. Nem áll tehát jogában a biztositónak az sem, hogy az ily dijat képviselő dijváltót a nélkül, hogy annak beváltásáról a váltó lejáratakor maga gondoskodott volna, harmadik személyekre átruházza, forgalomba hozza, és egyáltalában olyas valamit tegyen, a mi által közvetve jusson ahhoz, a mit maga közvetlenül a biztositottói nem követelhet. — Ha a biztosító ennek ellenére az ily dijváltót átruházza és a biztosítottat megfosztja attól, hogy kifogását a váltójogi szigornál fogva a váltó ellen érvényesíthesse, ezen jogellenes eljárásnak összes következményeit köteles viselni, nevezetesen meg tartozik téríteni a biztosítottnak mindazt, a mit ez tényleg a váltó beváltására fordítani kénytelen volt. — Miután ezen követelés, illetőleg megtérítési igény nem a már elenyészett hatályú biztositási szerződésből, hanem a biztositónak a szerződés megszűnte után keletkezett jogellenes cselekvényéből veszi eredetét: ennélfogva arra a keresk. törv. 506., illetőleg 487. §-ában meghatározott kivételes egy évi elévülés nem terjed ki. (XXXVIII. 32.) A keresk. törv. értelmében az életbiztosítási ügylet érvényessége nem függ attól, hogy a biztosított előzetesen orvosilag megvizsgáltatott-e ? az a körülmény tehát, hogy az orvosi vizsgálatot teljesítő egyén birt-e kellő képesítéssel vagy nem, a szerződés érvényességének szempontjából közömDÖS. — Ha a biztosító a biztosítás elvállalásakor tudta, illetőleg, ha tudnia kellett, hogy az ajánlattevő egyes adatokat (pl. évszámokat) pusztán hozzávetőleg, gondolomra jelentette be s ezen tudomása daczára az ajánlattevőtől határozott nyilatkozatot nem követelt, hanem a bejelentett adatok megbizhatlanságának tudatában a biztositási ügyletet mégis megkötötte: ez esetben a biztosító ezen adatok helytelensége alalapján nem kifogásolhatja a biztositási szerződés érvényességét. — A biztosított a keresk. törv. 474. §-a értelmében csak az előtte tudva levő körülményeket köteles a biztositóval közölni; a biztosító tehát a szerződés érvényének megtáma • dása esetében nemcsak e körülmények valótlanságát tartozik igazolni, hanem azt is, hogy a biztositott e körülményeket tudta. (XXXIX. 55.) Az életbiztosítási szerződésből kifolyólag a kedvezményezett csakis a szerződésben meghatározott időpontban avagy a biztosítottnak halála esetére szerezhetvén jogokat, kétségtelen a biztosítottnak az a joga, hogy a biztositási szerződés fenállása alatt a kedvezményezettnek személyére nézve intézkedhetik, az eredeti kijelölést megváltoztathatja s a már kijelölt kedvezményezett helyett ilyenül mást nevezhet meg. A biztositott ebbeli intézkedésének jogi hatálya nincs feltételezve a biztosító-társaságnak bele-