A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

Hí egyezésétől vagy ahhoz való hozzájárulásától, minélfogva a biztosítottnak ebbeli egyoldalú akaratnyilvánítása már kötelező a biztosító-társaságra nézve és nincs joga a biztosító-társaságnak ezen intézkedés kötelező voltát magára nézve bármily alakiságoknak és szabályoknak felállításától függővé tenni. (XL. 37.) IX. C5JIM. Alkusai ügylet. A vételre való ajánlás önmagában nem tekinthető a vétel közvetítésének és nem jogosít közvetítési dij követelésére. (XXXIV. 72.) A vételre való ajánlás magában véve még nem tekinthető közvetitésnek, mely szükségszerűen más egyéb ténykedést is feltételez s nem jogosít fel közvetítési dij követelésére. (XXXV. 23.) VÁLTÓTÖRVÉNY. I. RÉSZ. Váltóképesség. Azon kifogás, hogy a váltóadós, bár még gondnokság alatt nem állott, a váltó aláírásakor elmebeteg volt, mint a szabad elhatározást gátló szerződési akadály, az erről tudomással nem bíró jóhiszemű harmadik irányában is sikerrel érvényesithető. (XXVII. 1.) Ha a váltó Magyarországon fizetendő, ugy a váltókötelezett szenvedő váltóképessége a magyar váltótörvény szerint ítélendő meg. (XXXV. 56.) í II. RESZ. Az idegen váltóról. I. Az idegen váltó kellékei. Ha a kibocsátó egy több személyből ál.ó közkereseti társaság, a «saját rendeletünkre" szavakkal kifejezett rendelvényezés kellő határozottsággal bír. (XXVIII. 40.)