A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

i09 történt kár valósága és mennyisége tekintetében a bizonyításnak egyéb törvényes módját csak akkor vehetik igénybe, ha a szerződésben meghatározott kármegállapitási eljárás önhibájukon kívül nem foganatosittatik, illetőleg nem foganatosittathatik. (XXXVIII. 73.) Közös tulajdont képező ingatlant bármelyik tulajdonostárs teljes joghatálylyal egészben biztosithatja annak bejelentése nélkül is, hogy a biztosítás tárgyára nézve társai vannak és mint biztosított az egész kárpótlási összeget igényelheti. — Noha a keresk. törv. 482. §-a értelmében teljes kár esetén a biztositó a kárösszeget csak a kötvény visszaadása ellenében köteles kifizetni, még sem mondandó ki a biztosítottnak a kötvény visszaadására vonatkozó kötelezése, ha a biztositó ily kérelmet a perben elő nem terjesztett. (XL. 21.) Ha a több évi biztosítási díjból a biztositó-társulat bizonyos százalékot elenged, akkor az esetben, ha az ügylet a dij nem fizetése miatt felbontatik, ezen elengedett százalékot a táraság a már lejárt dijak után követelheti. (XL. 34.) HARMADIK FEJEZET. Életbiztosítás. Ha a biztosított összegre a kötvényben megjelölt kedvezményezett a kötvény átadása vagy szerződés alapján jogot még nem szerzett, a biztosított — ellenkező szerződési megállapodás nem létében — feltétlenül jogosítva van az eredetileg megjelölt helyett más kedvezményezettet megnevezni, mihez a biztositónak a beleegyezése annál kevésbé szükséges, mert a kedvezményezettnek kivolta érdekeit nem érinti. — Ha a biztositó a kötvény alapján támasztható valamely igényt már előzetesen elutasít, a kedvezményezett nem tartozik neki igényét bejelenteni, hanem azt közvetlenül per utján érvényesítheti. — Könnyű bajnak a biztositó előtti elhallgatása a biztosítási szerződést nem hatálytalanitja. — A foglalkozásnak a biztosítási ajánlatban helytelenül történt bejelentése nem mindig fogadható el elegendő alapul a biztosítási szerződés hatálytalanítására. (XXIX. 40.) A keresk. törvény 504. §-a értelmében annak bizonyítása, hogy a biztositott öngyilkosságot követett el és ennélfogva a biztosítási összeg nem követelhető, a biztositót terheli. A biztositóra a törvény által rótt ezen bizonyítási tehernek szerződési kikötés által a kedvezményezettre való áthárítása a keresk. törv. 507. §-a értelmében nem foghat helyt. — Az izraelita anyakönyvek vezetése tárgyában 1888. évi nov. 13-án 1924. szám alatt kelt miniszteri rendeletnek megfelelő módon vezetett anyakönyv mint közokirat teljes bizonyítékot képez a halál nemére nézve is, a mely a halotti kémlet alapján lett abba bevezetve. (XXXV. 57.)