A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

104 az ebből származtatott kereseti követelésre a megbízásnak megfelelő vételügylet természete befolyással nem bir. (XXXIV. 74.) Miután a bizományos által harmadik személyekkel kötött ügyletekből a keresk. törv. 368. §-a értelmében a megbizó és a harmadik között jogok és kötelességek nem keletkeznek, a megbizó az ily ügyletből eredő véteJári követelést a keresk. törv. 374. §-a értelmében csak annak szabályszerű engedményezése után érvényesítheti. Nem változtat ezen az, hogy a megbizó az árut közvetlenül a harmadik személynek szállítja és ilykép az ügyletet a keresk. törv. 369. és 377. §-ai értelmében átvállalja, illetőleg a bizományos helyett teljesiti. — Ha azonban a harmadik személy a megbizó zsákjait, melyekben a bizományossal kötött ügylet folytán az árukat küldte, jogtalanul visszatartja, akkor a megbizó jogosítva van a saját nevében a zsákokat, illetőleg a zsákoknak az átvétel idejében volt rendes kereskedelmi értékét követelni, a nélkül, hogy erre a bizományos engedményére volna szüksége, miután e követelés a megbizó tulajdonjogának megsértésén alapul. A kereskedelmi ériéknek, mint kártérítésnek követelésére elegendő az, hogy az átvétel óta eltelt hosszú idő óta kizárja annak lehetőségét, hogy a zsákokat oly állapotban adja vissza, a mint átvette. (XXXVIII. 50.) Ha a bizományos a k. t. 381. §-a értelmében az ügyletbe szerződő félként lép be, akkor a megbizó és bizományos közti jogok és kötelezettségek oly szempontból birálandók meg, mint ha az ügylet köztük közvetlenül és nem megbízás alapján köttetett volna meg. Az ügylet létrejöttének időpontja is e szempontból birálandó meg. (XXXIX. 24.) V. CÍ5IM. Fuvarozási ügylet. Ha a szállítás közben oly tárgyakban esik törés által kár, melyek a törés veszélyének sajátszerű minőségüknél fogva vannak kitéve, a vaspálya kártérítéssel csak az esetben tartozik, ha á károsodott fél igazolja, hogy a kár a fuvarozó, vagy embereinek vétkessége által okoztatott. (K. t. 425. §. Üzletszabályzat 67. §.) (XXX. 21.) Ha a vasút az áruküldeményt utasítás ellenére a czimzettnek kiadta és ekként azt a feladó rendelkezése alól végkép elvonta, az árunak ily módon történt kiadása egyértelmű azzal, mintha áru a feladóra nézve elveszett volna. Ily esetben tehát a feladónak kártérítési igénye egy év alatt elévül azon naptól kezdve, a melyen az áru czimzettnek kiadatott. (XXXII. 94.) Ha a szállítási idő be nem tartatott, az esetben a fuvarlevélben az elkésésből származható kár fejében már eleve megállapított összeg feltétlenül megtérítendő. (XXXIV. 11.) Az áru a fuvaros által a fuvaroztató saját felügyelete és közbenjöttével szálllittatván, a fuvaros csak azon kárért felelős, melyet szándékosan vagy vét-