A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

10} tése esetén nem az eladó tartozik bizonyítani, hogy az áru a kellékeknek megfelel, hanem a vevő köteles az áru ellen emelt kifogásait bizonyítani. (XL. 49.) MÁSODIK FEJEZET. A vétel különös nemei. Ha a vevő a mustrát, mely mellett a vétel történt, fel nem mutatja, azt kell elfogadni, hogy mustra nélküli közönséges vételi szerződés köttetett. (XXVIII. 8.) Mustra szerinti vétel átadott és átvett lepecsételt mustrát feltételez (XXIX. 3.) Mustra szerinti vételnél a vevőnek képezi feladatát a mustrát sajátságára nézve megvizsgálni és esetleg e tekintetben fenálló kétsége esetében az árunak bizonyos tulajdonságát kikötni. — Az eladó az árunak feldolgozása mellett bizonyos czélra leendő alkalmatosságára nézve szavatossággal csak akkor tartozik, ha ezt el is vállalta. (XXXIX. 22.) H. C£IM. Bizományi ügylet. Ha a megbízó oly napon ad értékpapírok tőzsdei vételére távirati megbízást, a melyen a tőzsde szünetel, foganatosítható-e ezen megbízás a következő napon ? — Ily megbízás esetén vehet-e a bizományos más tőzsdén is, mint az ő lakhelyén levőn ? — Ha a megbizó értékpapíroknak a bizományos által eszközölt vételét magára nézve kötelezőnek el nem ismeri, a bizományos tartozik a kereskedelmi törvény 305. §-ában előirt bírói segélyt igénybe venni és nincs joga a kereskedelmi törvény 572. §-ára támaszkodva az értékpapírokat szabad kézből eladni, minthogy ezen törvényszakasz rendelkezése csak arra az esetre szorítkozik, midőn az áru materiális romlásnak van kitéve, következőleg nem alkalmazható arra az esetre, midőn az árunak csupán forgalmi ára csökken. — Érvényesíthető-e a bizományos ellen azon kifogás, hogy a megbízás árkülönbözeti ügyletre irányult és igy azon alapon polgári per nem indítható. (XXVII. 40.) A megbizó a bizományos ellenében r.em érvényesítheti azon kifogást, hogy a megbízás folytán eszközölt eladás vagy vétel nem valóságos szállítási, hanem csak árkülönbözeti ügylet volt. A bizományos ugyanis a megbizó utasításából járván el, ez utóbbinak a részére kötendő ügyletre vonatkozó szándékát kutatni nem tartozik, hanem csak arra van kötelezve, hogy az ügyletet a megbízás értelmében, illetőleg a k. t. 369. §. rendelkezésének megfelelően létesítse, a miből következik, hogy a bizományi viszonyra s