A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

102 felek által minden kétséget eloszlató módon ki van zárva. — Azon körülmény elbírálása, hogy valamely ügylet szerencseszerződésnek tekinthető-e vagy nem, birói eldöntésnek fentartott jogkérdést képez és arra nézve tanúkihallgatás el nem rendelhető. (XXXVIII. 44.) A vevő az általa átvett áru után a vámilletéket szerződési kikötés esetén kivül csak. az esetben köteles viselni, ha vagy a dolog természetéből tudhatta, hogy az árut vámilleték terheli, nevezetesen, ha azt külföldről hozatta, vagy ha ezt a fuvarlevélből kivehette és az árut mégis a kereskedelmi törvény 107. §-a értelmében kifogás nélkül átvette. (XXXVIII. 67.) Záros határidőre kötött vétel (fixügylet) csak ott forog fen, a hol a teljesítés napja az ügyletnek oly lényeges feltételét képezi, hogy a teljesítésnek szorosan e határnapon kell történnie, mert különben az egyenesen szerződésellenes lett volna. — A kereskedelmi törvény 356. §. 2. pontjában foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy tőzsdei vagy piaczi árral nem biró áruknál a vevő a késedelmes eladótól azon kárának megtérítését is követelheti, mely az által állott elő, hogy a megvett, de nem szállított árukat haszonnal tovább el nem adhatta. (XXXVIII. 85.) A vevő nem menthető fel az általa megvett áruk átvétele és vétel áruk megfizetése alól azon okból, mert az eladó az árukról, miután a vevő azokat át nem vette és neki visszaküldte, mint sajátjával rendelkezett. (XXXVIII. 104.) A vételi szerződésnek azon megállapodásából, hogy a gabnát a vevő köteles elszállitani, önkényt következik vevőnek az a kötelezettsége, hogy az elszállításra szükséges zsákokról és kocsikról gondoskodjék. Ha azt nem tette, ugy a kukoricza eladója nem tekinthető késedelmesnek a miatt, hogy a kukoriczát az átvételre kitűzött napig nem morzsoltatta. (XL. 28.) A keresk. törv. 354. §-ának nem az az értelme, hogy ha a szerződéstől elállani, vagy kártérítést követelni kivánó fél egyúttal az utólagos teljesítésre határidőt nem enged, kártérítéshez egyáltalán nincs joga, hanem csak az, hogy a mennyiben a másik szerződő fél utólagos teljesítésre kész, neki erre időt engedni tartozik és hogy a kereset megindításáig a netán megajánlott teljesítést visssza nem utasíthatja. (XL. 39.) A keresk. törv. 346. §-ának helyes értelmezése szerint a vevő részéről az eladóhoz küldött áru hiányaira vonatkozólag intézett értesítésnek magában kell foglalnia ama hiányoknak, ha nem is minden részletre kiterjedő, de legalább általános megjelölését, a melyek miatt az árut a kikötött vagy törvényes kellékekkel bírónak nem tartja. (XL. 46.) Ha vevő a küldött árut rendelkezésre bocsátja és egyúttal vissza is küldi és eladó a visszaküldött árut kifogás nélkül visszaveszi, ugy tekintetik, mintha eladó az ügylettől elállott volna. (XL. 48.) A keresk. törv. 348. §-a szerint kártérítés az ügylettől való elállás vagy árleszállítás követelése nélkül nem igényelhető. — Árleszállitás érvényesi-