A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

101 megvett áru közönséges rendeltetésének megfelel, tehát azért is, hogy a tőle megvett mag termőképes legyen. (XXXVII. n.) A k. t. 352. §-a értelmében, ha a vevő a vételár megfizetésével késik és az áru még átadva nem lett, az eladó három jog közt szabadon választhat. Ha a szerződéstől való elállást választotta, ugy kártérítést nem igényelhet. Az árunak továbbeladása nélkül pedig az eladó árkülömbözetet egyáltalán nem követelhet. — K. t. 351., 352. SS- (XXXVII. 28.) Az eladónak abbeli kijelentése, hogy a vevőtől a neki meg nem felelő árukat bármikor kész visszavenni, a vevővel szemben ajánlatnak lévén tekintendő, ha a vevő erre a meg nem felelő áruk kijelölésével azonnal nem nyilatkozik, az áruk ellen netalán előbb tett minőségi kifogásától is elállottnak tekintendő. — A rendelkezésre bocsátás nem bizonyítható az eladónak oly értelmű nyilatkozatával, hogy a küldött árukból a vevőtől a neki meg nem felelőket bármikor visszaveszi. — A vevőnek azon ténye, hogy az áruk egy részét eladta, a rendelkezésre bocsátástól való elállását foglalja magában. (XXXVII. 38.) Ha a vételügyletnél a fe'ek abban állapodtak meg, ho^y a vevő négy havi lejáratú váltót ad és az eladó annál rövidebb lejáratút intéz reá, ugy vevőnek kötelessége az eladót arra felhívni, hogy más, négy havi lejáratú váltót küldjön, vagy pedig jogositva van a beküldött váltó elfogadását a lejárati idő tekintetében négy hóra korlátozni. (XXXVII. 49.) Ha az eladó a teljesitést megtagadja, ugy ujabb teljesítési határidő kitűzésének szüksége fen nem forog. (XXXVII. 58.) Midőn a vételszerződés értelmében részletekben való szállításnál a vételár az átadás napján jegyzett tőzsdei ár, és a felek utóbb a szálllitás határidejét közös egyetértéssel elhalasztják : akkor a vételár kiszámításának alapját nem az eredetileg megállapított szállítási határnapon, hanem a tényleges átadás napján jegyzett tőzsdei ár képezi. (XXXVII. 81.) Azon idő, mely alatt a rendelkezésre bocsátás joghatálylyal eszközölhető, nem attól az időponttól számítandó, mikor a vevő az árut a fuvarozótól tényleg átveszi, hanem a k. t. 345. §~a értelmében, de a dolog természehez képest is, azon időponttól, midőn a küldemény megérkeztéről a vevő értesítve lett s így azon helyzetbe jutott, hogy az áruval rendelkezhetik. (XXXVII. 93-) A vevő nem kötelezhető arra, hogy a vasúton szállított árut még a vasúti állomáson megvizsgálja, hanem a mennyiben a k. t. 346. §"ában meghatározott időn belül teszi, a vizsgálatot az árunak a fuvarozó vasúttól átvétele után azon helyen, melyen azt megfelelően megvizsgálni alkalma volt, is eszközölheti. (XXXVIII. 17.) Vevő az árut a teljesítési helyen tartozik megvizsgálni és ha kifogása van, rendelkezésre bocsátani. Ha az árut továbbittaita, az uj rendeltetési helyen nincs többé jogositva azt rendelkezésre bocsátani. — «Transito» kifejezés jelentősége. (XXXVIII. 33.) Fogadásszerü árkülönbözeti ügylet csak ott jön létre, a hol a teljesítés a