A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

92 tulajdonosa elveszített és ezt a takarékpénztárnál bejelentette, a takarékpénztár sem tőkét, sem kamatot nem fizet, hacsak a betéti könyv áthozója a könyvecske törvényes birtoklását igazolni nem képes, a takarékpénztár a könyvecske elvesztésének bejelentése után csakis a könyvecske igazolt birtokosa részére teljesített fizetés által szabadul kötelezettsége alól. — Takarékpénztári könyvbemutatóra szóló papirt képez-e? (XXXV. 87.) Jogi fogalmához képest a kezesség abban áll, hogy a hitelezőnek nagyobb biztosítására a kezes a főadós mellett arra kötelezi n agát, hogy a hitelezőnek ugyanazzal tartozzék, a mivel maga a íőadós tartozik. Ebből okszerűen következik, hogy a kezes kötelezettségének előfeltétele az, hogy maga a főadós a hitelező irányában azon kötelezettségben álljon, melyet a hitelező a kezes ellen érvényesíteni kíván, hogy továbbá a kezes mindazon kifogásokat is érvényesítheti a hitelező ellenében, melyeket maga a főadós érvényesíthetne. A kezességnek ezen természetén sem a keresk. törv. 268. §-a, sem 270. §-a nem változtat, mert a kezes semmikép sem lehet többért felelős, mint maga a főadós, ha tehát maga a főadós nem áll kötelezettségben, nem állhat kötelezettségben maga a kezes sem. — A főadós elleni perben meghozott, a kötelezettség megszűntét kimondó ítélet a kezesnek is védelmére szolgál a res judicata hatályával. (XXXV. 105.) A kötelező jegy, ha nem is szól rendeletre, már magában véve képez kötelezettségi jogalapot s így a hitelező a követelés jogczimét és az érték leolvasását bizonyítani nem tartozik. A követelés jogalapja ugyanis a papírban foglalt adóssági nyilatkozatban, az adós ígéretében rejlik és a rendelményezés hiánya csak azt eredményezheti, hogy az kötelező hátirattal át nem ruházható, és hogy esetleges átruházás esetén az uj birtokos a k. t. 296. §-ában meghatározott kedvezményt igénybe nem veheti. (XXXVII. 16.) A takarékpénztári betéti könyvecske a hitelezői minőség igazolása tekintetében az előmutatóra szóló értékpapírokkal azonos tekintet alá nem esik, mert a bizonyos névre kiállított ily könyvecske nem bír sem az előmutatóra szóló, sem a forgatható értékpapíroknak jogi természetével. A betéti könyvecskét előmutatóra szóló értékpapírrá az abba felvett azon alapszabályi intézkedés sem teheti, mely szerint az előmutató személyazonosságának igazolása nélkül annak jogszerű birtokosának tekintetik; mert ezen kikötésnek csak az az értelme, hogy az adós takarékpénztár biztosította magának a betevővel szemben azt a jogot, hogy a könyvecske birtokosának fizethessen joghatályosan és ne legyen kötelezve mindenkor ennek birtokosi minőségének jogosságát is megvizsgálni. A takarékpénztár tehát jogosítva van a fizetést a puszta birtokosnak teljesíteni, de arra feltétlenül kötelezve nincsen, a miből következik, hogy az előmutatónak birtokosi minősége iránt fenálló alapos kétség esetében a fizetést megtagadni is jogosítottnak tartandó. (XXXVIII. 19.)