A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

Kereskedelmi utalvány alapján az utalványos és utalványozott között jogviszony csak akkor keletkezik, ha az utóbbi az utalványt határozottan és világosan elfogadja. Az elfogadás megtörténte határozott elfogadási tény hiányában csupán következtetés utján ném állapitható meg. (XXXVIII 71.) A megtartási jog érvényesítése iránt indított pernek tárgyát csak az a kérdés képezheti: jogosítva van-e a hitelező a birtokában levő és adósának tulajdonát képező dolgot követelésének kielégítése végett megtartani. Az ily perben tehát a dolog természete szerint csak a hitelező' és adósa közt fenforgó jogviszony nyerhet megoldást : a hitelező és az adóstól különböző harmadik személyek között a megtartási jog tárgyát képező dolgokra vonatkozólag fenforgó kérdések azonban a megtartási jog érvényesítése iránt indított perben el nem bírálhatók. — Megtartási jog csak az adós ellen érvényesíthető, de nem más hitelező ellenis. (XXXVIII. 101.) Az, hogy a volt közadóst megillető követelés csak a csőd elrendelése után vált érvényesithetővé, nem zárja ki az ellenében a csődtörvény 39. §-a. értelmében a beszámítást, mert a csődtörvény 39. §-ának alkalmazásánál nem a követelés lejártának, hanem keletkezésének időpontja irányadó. — A beszámítás alá eső kölcsönös követelések beszámítás utján keletkezésökídőpontjában ipso jure szüntetik meg egymást. — A beszámítás tartalomra és terjedelemre nézve különbözik ugyan a megtartási és zálogjogtól, de ezen jogok egymást ki nem zárván, az azokra alapított kifogások egymás mellett érvényesíthetők, a nélkül, hogy ezért a védekezés ellentétes jogalapon nyugodnék. (XXXIX. 24) A takarékpénztári betéti összeg felvételére való jogosultság a betevőt a betéti könyvecske egyidejű visszaszolgáltatása mellett kétségtelenül megilleti és a betéti ügyletnek természetével ellenkeznék az, ha a takakarékpénztár a vele közvetlen jogviszonyban álló betevő irányában fenálló fizetési kötelezettségének teljesítését függővé tehetné a betett összeg tulajdonjoga megszerzése jogszerűségének és így a betevő és harmadik személyek között létező jogviszonynak vizsgálatától és ennek folytán az ő saját egyéni meggyőződésére alapitható eredményétől. — A letiltásnak jogi hatálya csak a letiltás tárgyára terjedvén ki, az másra ki nem terjeszthető. (XXXIX. 20.) Ha a sorsjegykönyvecskéből kitűnik, hogy az azon alapuló követelések csakis a könyvecske birtokosa által érvényesíthetők, ugy a könyvecske lefoglalása vagy megsemmisítése nélkül eszközölt végrehajtási foglalás alapján a hitelező jogokat nem érvényesíthet. (XXXIX. 42.)