A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

84 tásával az ípartörvény 157. §. c) pontja sértetvén meg, az ily törvényestilalom ellenére kötött szerződésből a főnök kereseti jogot nem származtathat.—Az ipartörvény 90.. 108. és 157. §-ai kereskedősegédekre is alkalmazandók. (XXXIX. 48.) Ha a segéd szolgálatba lépése alkalmával a szolgálati bér összege tekintetében közte és a főnök között megállapodás nem létesült, ugy a szerződés, melynél fogva a segéd szolgálatba lépett, végleges szolgálati szerződést nem képez, hanem a segéd egyelőre csupán próbára belépettnek tekintendő és felmondásra igénynyel nem bir. (XL. 22.) A kereskedősegédnek a felmondási időre a megállapított fizetés nem kártérítés czimén jár, hanem a törvénynél fogva és így az a kérdés, hogy az azonnal elbocsátott segéd a felmondási idő alatt nyert-e állást, a felmondási időre járó fizetés megítélésére befolyást nem gyakorolhat. (XL. 36.) A biztosító társaságok által fő- vagy vezérügynökségeik székhelyén kivül alkalmazott, az egyes ügyletek után provisió mellett működő ügynökök a kereskedői segédszemélyzet közé akkor sem sorolhatók, ha rendes havi díjazást élveznek is, mert ilyenekül csak állandóan alkalmazott oly személyek tekinthetők, kik összes tevékenységüket egy- és ugyanazon főnöknek szentelik, nem pedig azon ügynök is, a ki ügynöki foglalkozása mellett más foglalkozást is szabadon űzhet. — Az ily ügynök igényéből eredő per e szerint nem az iparhatóság elé, hanem közvetlenül birói útra tartozik. (XL. 67.) A főnök jogosítva van utazóját felmondás nélkül elbocsátani abban az esetben, ha az általa közölt megrendelések közül csak egy is koholt. — Ha az eladó és vevő közt folyó perben a vevő esküt tett arra. hogy az utazóáltal közölt megrendelést nem tette, ugy az utazó és főnök közti perben ezen megrendelés koholtnak tekintendő, és e kérdés ujabb bizonyítás tárgya nem lehet. (XL. 71.) VII. C£IM. Kereskedelmi társaságok általában. Az alkalmi egyesülés fogalmával nem ellenkezik az, hogy a társas-viszony oly ügyletekre nézve állapíttatott meg, melyek létrejövetele egy harmadik személy hozzájárulásától függvén, egyelőre még bizonytalan. — Alkalmi egyesülésnél a nyereségben és veszteségben való osztozás mérvére, az üzlet végezésére és számadásra nézve más megállapodás hiányában a k. t. 62. §-ának határozatai lévén irányadók, a megállapodás érvényére az a körülmény,hogy az ezen kérdésekre ki nem terjedt, befolyással nincs.— A társaság tartamának előzetes meghatározása a társasági szerződés lényeges kellékét nem képezi. — Ha a társaság tartamát a társasági szerződés meg nem határozza, a szerződő felek bármelyikének jogában áll a társasviszony megszüntetését bármikor követelni. (XXVIII. 22.)