A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

55 üllenkező megállapodás hiányában az alkalmi egyesülés részesei az ezen viszonyból felmerülő kölcsönös követeléseiknek érvényesítésével mindaddig várni tartoznak, mig az azon viszony tárgyát képező kereskedelmi ügyletek végleg lebonyolittatnak, mert csak akkor lehet véglegesen megállapítani, hogy van-e a feleknek egymás irányában és mily követelésük. — Az alkalmi egyesülés tagja a neki járó összeget volt társától egyenes keresettel követelheti és nem kell néki előbb számadási pert indítania. (XXXVII. 99.) Az oly társaság, melynél a tagok nem használnak közös czéget, a kt. 62.§-a értelmében alkalmi egyesülésnek tekintendő. — Számadásra köteles azon társasági tag is, a ki nem vezette ugyan egyedül az üzletet, hanem annak vezetésébe befolyt és azt illető pénzeket vett fel. Az a körülmény, hogy a számadást kérő is vezette az üzletet és vett fel közös pénzeket, csak arra jogosítja lel a felhívottat, hogy ő is viszont számadást kérien, de nem menti őt fel a saját ügykezeléséből kifolyó számadási kötelezettség alól. (XXXVIII. 59.) VTH. CZIM. Közkereseti társaság. Közkereseti társaság tagjának pere a közkereseti társaság ellen. (XXVIII. 31. A közkereseti társaság a czég bejegyzésére való tekintet nélkül bír perlési joggal. (XXXIV. 58.) Közkereseti társaság tagjai az egyik tagtársuk kizáratását annak akarata ellenére el nem határozhatják, hanem az illető tag kizárását csak keresettel kérhetik. (XXXV. 69.) Teljes joghatálylyal bir a czégjegyzékbe bevezetett ama korlátozás, hogy valamely közkereseti társaság czégét a társak bármelyike csak a czégvezetővel együtt jegyezheti. — Ha a czég egyedüli jegyzésére fel nem hatalmazott czégtag a czég nevében kiköti Írásban a tőzsdebiróság illetékességét, ugy ezen illetékesség csak ő ellene áll meg, nem pedig a másik czégtag ellen is, utóbbi ellen még akkor sem, ha a kérdéses szerződés az ő tudtával és beleegyezésével teljesíttetett is, mert ez a tény egymagában nem állapítja meg az 1881 : LIX. törvényczikk 94. §-ának b) pontjában határozottan előirt kifejezett írásbeli alávetettséget. (XXXVII. 64.) Ámbár a közkereseti társaság által vezetett kereskedelmi könyvek a társaság tagjainak közös tulajdonát képezik, ennek daczára a kereskedelmi törvény 105. $-a szerint — annak rendelkezéseiből és szelleméből következtetve — a kilépett tag a társasági könyvekbe betekintést csak annyiban követelhet, a mennyiben ez a társaság által vele közölt kimutatásnak igazolására szükségkép megkívántatik. Különben oly esetben, midőn a szerződés szerint ^1 kilépő társasági tag a kilépéskor még folyamatban lévő társasági ügyletekben többé nem részesül, a kereskedelmi törvény 83. §-a alapján a ki-