A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 172—173. §§. 172. §. 1. Valamely okmányon lévő s a kiállító által tagadott aláírás valódisága egy tanú által bizonyittatván, nem az okmány kiállítójának ítélendő meg az aláírás hamisságára nézve az eskü, hanem az egy lanu vallomásának kiegészítése végett azon félnek, a melyik az okmányt felmutatta, s tekintve a tanura hivatkozott póteskü ítélendő meg. (Dt. r. f. XI. 57.) 2. Különbség a ptrs 236. §-a és a 172. §, c) pontja által engedélyezett póteskü alkalmazhatása közt a váltó elfogadói aláírásának bebizonyítására nézve. (Dt. r. f. XXIII. 33.) 3. Tagadott aláírás a tagadónak beismert alá Írásával bár nem teljesen egyezőnek, de azokhoz hasonlónak találtatván, a hasonlatosság elegendő alapul szolgál arra, hogy a prts. 172. í^-ában szabályozott eskü a prts. 235. §. analógiájához képest felperesnek megítéltessék. (Dt. u. f. II. 55.) 4-. A magánokirat, bármely alakban van kiállítva, a kiállító ellen mindig bizonyít, ha valódisága kétségbe nem vonatott vagy bebizonyíttatott. A nem ügyvéd részére szóló meghatalmazást tartalmazó oly okirat tehát, melyből hiányzik az 1S74- :évi XXXV. törvényczikk 79. §. d) pontjában előirt azon kellék, hogy az okirat a felek előtt felolvasandó, és a 80. §-ban foglalt azon kellék, hogy megnevezve legyen, az irni nem tudó félnek ki irta a nevét alá, közjegyzői okiratot nem képez ugyan ; de ha az aláírás hitelesítésére nézve a pts. és a közjegyzői törvény által előirt kellékek a meghatalmazáson levő kézjegy hitelesítésénél megtartattak : akkor a meghatalmazáson levő kézjegy valódisága az ugyanazon okiraton levő közjegyzői hitelesítési záradékkal, tehát közokirattal, a prts. 172. §. a) pontja értelmében teljesen igazolva levén, a kérdéses meghatalmazás a kiállító fél ellenében beigazoltnak tekintendő. (Dt. u. f. II. 167.) 5. Az okmány valódisága és kötelezettségvállalás tekintetében két ténytanu vallomásával előállított «közvetlen" bizonyíték megerőtlenittetik, ha a tényállásból jogszerűen vélelmezhető : hogy kötelezettségvállalás nem történt; s e jogvélelem tanúvallomások és szakértői vélemény által nyújtott «közvetett» bizonyítékokkal van támogatva. (Dt. u. f. XXVI. 19.) 178. §. Könyvek általi bizonyítás. 1. A bíróság nem kénytelen határozatát a kereskedelmi könyvekbe történt bevezetések szószerinti tartalmára alapítani, hanem e bevezetések tartalmából vont okszerű következtetésekre is alapithatja Ítéletét, s illetve mondhatja ki azt, hogybirnak-e ezen könyvkivonatban foglalt bevezetések bizonyító erővel és mennyiben. (Dt. r. f. XII. 14-6. 2.) 2. A gyógyszerészeknek, a keresk. törvényben megállapított fogalmak szerinti kereskedői minőségüket kétségtelenné teszi még a közegészségi törvény 127. §-a, melyhez képest azoknak üzleti könyvei a «többit kereskedelmi könyvek categoriájába soroztainak, és oly bizonyítási hatály lyal ruháztatnak fel, minővel a keresk. törv. 31. §. értelmében egyedül a bejegvzett kereskedők könyvei birnak/'(Dt. r. f. XXI. 19.) 3. Mennyiben bírnak a külföldi könyvkivonatok bizonyító erővel (Dt. r. f. XVI. 108.) 4. A községi könyvek bizonyító ereje. (Dt. u. f. XXVL 26.)