A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 160-161. §§. 81 2. Ha felperes keresetében csak azt állitja, hogy alperes által megígérve lett, hogy a famennyiség értékének megfelelő kárpótlást fog részére kiszolgáltatni, az azonban, hogy a kárpótlási igéret tartalmára, teljesítésének módjára és a kárpótlási összegre nézve a felek között közös megállapodás jött volna létre, vagy hogy az igéret csak el is fogadtatott volna, nem'is állíttatik, akkor alperestannak a hallgatag beismerésére alapított indoknál fogva a kereseti erdőfa becsértékében elmarasztalni nem lehet. (Dt. r. f. XXVII. 52.) 160. g. Bíróságon kívüli beismerés. 1. A bíróságon kivüli beismerés csak akkor szolgál bizonyítékul, ha az az illető fél által komolyan és határozottan tétetett, és e körülmény kellőleg beigazoltatik. (Dt. r. f. XI. 11. 2.) 2. Egy tanú által bizonyított oly bíróságon kivüli beismerésnek, melynél a bizonyító fél jelen nem volt, teljes próbaerejüleg leendő bebizonyítása végett a bizonyító félnek a póteskü meg nem Ítélhető. (Dt. r. f. XI. 40. 1.) 3. Arra nézve, hogy a bíróságon kivüli beismerés perredszerü bizonyítékot képezzen, nem szükséges, hogy az az ellenfél jelenlétében történjék, és hogy kijelentessék, hogy a beismerés oly czélból történt légyen, hogy az bizonyítékul szolgáljon (Dt. r. f. XV. 21.) i. Elutasítandó öröklési jogra alapított igényeivel az a fél, ki ellen bebizonyittatik, hogy bíróságon kívül beismerte, miszerint öröklési jogára nézve örökös társaival kiegyezett, habár az ezt bebizonyító tanuk a kiegyezés felől nem birnak is határozott tudomással. (Dt. r. f. XVI. 4-3.) Útmutató. I. 5. Az ügyvéddel való értekezletek nem döntő kötelezettség, hanem egy peren kivüli egyezkedésre alapul szolgáló nyilatkozat gyanánt lévén tekintendők: ily alkalommal tett nyilatkozat magában véve a nyilatkozó félre perrel érvényesíthető kötelezettséget nem állapit meg. (Dt. r. f. XIX. 50) 6. Hogv a fél által tett magánnyilatkozat bíróságon kivüli beismerésnek tekinthető-e, s mennyiben ? és hogy mint ilyen bizonyítékul szolgálhat-e ? a per körülményeiből vont okszerű következések által a bíróság állapítja meg. (Dt. r. f. XIX. 88. 7. Alperesnek azon ajánlata, mely szerint a tárgyalás előtt késznek nyilatkozott, a kereseti összeget lefizetni, nem bíróságon kivüli beismerésnek, hanem egyezségi kísérletnek tekintendő. (Dt. r. f. XXVI. í)9.) 8. Valamely követelésnek a hagyatéki leltár szenvedő tételei közé lett felvétele mennyiben szolgálhat bizonyítékul a követelés valódiságára és fenállására nézve ? (Dt. u. f. IV. 57.) 161. §. Más perben tett beismerés. 1. Polgári perben tett beismerés nem ugyanazon felek között folytatott más perben bíróságon kivüli törvényszerű bizonyítékot képező beismerésnek nem tekintethetik. (Dt. r. f. XIII. 37.) 2. A váltóbiróság előtt kötött egyezségben foglalt beismerés teljes bizonyítékul szolgál abban az esetben is, midőn a kereseti követelés alapjául szolgáló váltóbeli követelés behajtása végett, a váltó elévülése folytán a polgári bíró előtt indíttatik per. (Dt. r. f. XXI. G3.) 3. Ha a felek a hagyatéki tárgyalásnál beismerik, s az jegyzőkönyvbe is