A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 152. §. 77 zonvitványra hivatkozó felet terheli. (Dt.'r. f. XIX. 79.) 32. Midőn valamely összeg lefizetésé­nek megtörténte bizonyittatik, de a hitelező állítja, hogy az nem a bepe­resitett tartozás rovására fizettetett, azt, hogy néki az adós ellen más fennálló követelése is van, ő tartozik bizonyítani. (Dt. r, f. XX. 4.) 33. Habár a zálogtárgy tulajdonosai az előjegyzett követelés valódiságát megtámadhatják, ha azonban a be­mellékelt csőditéletek szerint a sze­mélyes adós és perügyelője által a kérdéses követelés fenállása és az elő­jegyzés alapjául szolgált váltó való­dinak elismertetett, akkor még ha a váltó-tárgyaláskor sem eredetiben, sem hitelesített másolatban nem mu­tatott is fel, a zálogtárgy-tulajdonos alpereseknek kell a követelés valót­lanságát, illetőleg megszűntét bizo­nyitaniok. (Dt. u. f. I. 98.) 31. Ha vételárhátralék megfizetése iránti perben alperes tagadja, hogy a kérdéses dologra nézve adásvevési ügylet jött volna létre, de beismeri, hogy a dolgot bizományképen bir­lalja, ezen beismerése daczára felpe­res tartozik bebizonyítani azt, hogy alperes a dolgot tőle megvette. (Dt. r. f. XXVI. 67.) 35. Ha a férj azt állítja, hogy a nejé­től a házasság tartama alatt született gyermek nem az övé, habár a házas­társak elkülönítve laktak is, tartozik annak, hogy a nemzés általa történt volna, lehetetlenségét bebizonyítani. (Dt. u. f. I. 141.) 36. A ki azon czimen kér kártérítést, mivel a híd építője a híd építése czéljából a folyóban állványokat ál­lított fel és ezzel a hajók közlekedé­sét megakadályozta : az azt is bizo­nyítani tartozik, hogy a híd építője a viziutat folyton nyitva tartani volt köteles. (Dt. u. f. II. 115.) 37. Hogy a hozomány czimén tett követelés valódinak elismertessék, annak a férj kezéhez jutása minden esetben bebizonyítandó. (Dt. u. f. IV. 39.) 38. Azon törvényes szokás és gyakor­latnál fogva, miszerint tudomány vagy közhivatal utján a házasság tar­tama alatt szerzett vagyonban a férj, ha a nemesi osztályhoz nem tartozik is, főszerzőnek tekintetik, nincs ki­zárva annak bizonyítása, hogy az ily egyének, habár a fenebbi minősítés­sel bírtak is, a haláluk után vissza­maradt vagyont nem a jelzett uton szerezték. (Dt. u. f. V. 126.) 39. Váltóbirósági marasztaló végzés arra nézve, hogy a váltó értéke való­sággal leolvastatott, köztörvényi uton képez-e s mennyiben bizonyítékot ? — A váltóra az elfogadói aláírás mellé vezetett és aláirt fizetési kötelezés köztörvény szerint kézfizetői kezes­séget tartalmaz, mely az aláíró elle­nében egyetemleges fizetési kötele­zettséget állapit meg, melynek ellen­kezőjét az aláíró tartozik bebizonyí­tani. (Dt. u. f. VI. 126.) 40. Az érték leszámlálásának megtör­téntét tagadás esetében felperes tar­tozik bizonyítani még akkor is, ha a kihallgatott tanuk beigazolták volna, hogy alperes az adóslevél tartalmát megmagyarázás után elfogadta és aláirta. (Dt. r. f. XXVI. 17.) 41. Ha az adóslevél csak egy tanu ál­tal van aláírva, az érték átadása tekintetében felperest terheli a bizo­nyítás (Dt. u. f. II. 159.) 42. Ha alperes a fizetésre körülmé­nyeihez képest, lehetőség szeiint kö­telezte magát, azon perbeli állítást, hogy oly vagyoni viszonyok közt még nincs, melyek a fizetést lehe­tővé tennék, mint kifogást alperes • tartozik bizonyítani. Az, hogy fel- és I alperes együtt harmadik személyivel

Next

/
Oldalképek
Tartalom