A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

72 Polg. törvk. rendtartás. 132-140. §§. elkésése igazolási okul nem szolgál­hat. (Dt. r. f. IX. 625.) 132. §. 1. A ptr. 132. §-ban megállapított határidők a kézbesités valószínű véte­létől lévén pzámitandók, semmiségi okul nem szolgálhat, ha a kézbesités körül előfordult késedelmek folytán alperesnek nem maradt meg ugyan a törvényben kiszabott időköz a meg­jelenési határnapig, de elegendő ideje volt védelméről gondoskodni. (Dt. r. f. III. 274.) 133. §. Ellenirat. 1. Rendes pereknél perirat helyett a védelemnek magába a perfelvételi jegyzőkönyvbe iktatása merőben sza­bályellenes levén, az ily védelem a perügv eldöntésénél figyelembe nem vehető. (Dt. r. f. XIV. 80.) 2. A telekkönyvi tulajdonos által in­dított tulajdoni kereset ellen egy har­madik személylyel létrejött szerző­désből folyó jog kifogás utján nem érvényesíthető. (Dt. r. f. XII. 10G.) 8. A bekeblezés eredeti érvénytelen­sége folytán származott sérelem tör­lési per tárgyát képezvén, az kifogás­képen nem érvénvesithető. (Dt. r. f. XIV. 14-8. 1.) í. Ha valamely nyilatkozat szorosan vett jogi szempontból elegendő volna arra, hogy felperes keresetével eluta­sittassék, de alperes felperes kerese­tének elutasítását nem csak a szoro­san vett jogi szempontból kérte, ha­nem felperes összes állításainak czá­folatába bocsátkozott: az esetben azon nyilatkozat nem állhat útjában annak, hogy felperes keresete ugy vétessék bírálat alá, mint vétetett volna akkor, ha azon nyilatkozat létre sem jött volna. — Ha a peresí­tett követelés bizonyos jogcselek­véseknek színleges és ideiglenes vol­tára alapittatik, ezen szinlegesség és ideiglenesség állításának már a kere­setben kell foglaltatnia, mert az ellen­irat előterjesztése után a kereset jog­alapját megváltoztatni nem lehet. (Dt. u. f. XV. 1.) 139. §. Halasztás. 1. A ptr. 133. § ának azon rendel­kezése, hogy a halasztás megtagadása esetében is a perirat beadására 8 napi határidő tűzendő ki, csak azon esetre alkalmazható, midőn a halasztás sza­bálvszerüen vétetett igénvbe. (Dt. r. f. ín. 27s.y:: 2. A ptr. 139. §-a mindazon esetek­ben alkalmazandó, midőn a biróság legelőször jut azon helyzetbe, hogy a halasztási kérelem felett határozzon ; az, hogy a felek kölcsönös egyetér­téssel ezt megelőzőleg egymá nak többszöri halasztást engedtek, ezen §. alkalmazását ki nem zárja. (Dt. r. f. IV. 332.)* 3. Ha egyik fél a perirat átvételére a pertárban meg nem jelent, az ellen­fél, kinek e határnapon a periratot beadni kellett volna, ez alkalommal perirata beadására 15 napnál hosz­szabb halasztást is vehet igénybe. (Dt. r. f. IX. 661.) 140. §. 1. Rendes perben az alkeresettel perbe idézett szavatos, mennyiben a szava­tossági kötelezettséget el nem ismeri, a főper menetére be nem folyhat, s ekként a főperben valamely perirat beadására al- és felperes által kölcsö­nösen engedélyezett halasztást ellen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom