A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

70 Polg. törvk. rendtartás. 117—118. §§. két személyes megjelenésre, hanem a legfőbb ítélőszék is, ha azt találja, miszerint az alsóbb birói Ítéletek alap­jául szolgáló tárgyalás rendén a tény­állás a felek ismeretlensége miatt eléggé tisztába hozva nem volt és az általuk becsatolt okmányok sem nyúj­tanak kellő felvilágosítást mindkét alsó bíróság ítéletének feloldása mel­lett, utasíthatja az eljáró járásbíró­ságot arra, hogy a feleket az ügynek ujabb tárgyalása végett személyes megjelenésre megidézze. (Dt. r. f. XXVI. 9.) 117. §. A tárgyalás menete. 1. Sommás eljárásban ítéletet tör­vényszerüleg csak azon biró hozhat, kinek közvetlen befolyásával az ügy tárgyaltatott, és a bizonyítási eljárás befejeztetett. A tárgyalást pedig csak a biró vezetheti (ptr. 7. §. és 297. §. 1. p. (Dt. r. f. H. 130., I. és II. 96.)* 2. A minden megjegyzés nélkül alá­irt jegyzőkönyv, mint közokmány tar­talma ellen a felhozott kifogások, valamint az eme tartalommal ellen­kező állítások figyelembe nem vehe­tők. Nagyobb szakértői munkálatnak, sommás eljárásnál a jegyzőkönyvbe iktatás helyett, ahhoz való csatolása, semmiségi okul nem szolgálhat. A szemle bizonyító ereje ellen intézett kifogások nem semmiségi panasz (fel­folyamodás), hanem felebbezés utján érvényesitendők. (Dt. r. f. IX. 467.) 3. Sommás eljárásban a biró a fele­ket a főesküveli bizonyítás módjára és következményeire kitanítani köte­les levén, ennek elmulasztása esetén az ítélet feloldása és e hiány pótlása után ujabb ítélet hozatala rendelendő el. (Dt. r. f. XII. 101.) 4-. Ha a sommás eljárásnál valamely uj körülmény csak a tárgyalás folyama alatt merül is fel, az elkésettnek nem-' tekinthető ós figyelembe veendő. (Dt. r. f. XV. 70.) 5. Azon körülmény, mikép az ítéletet nem azon biró hozta, ki a tárgyalási jegyzőkönyvet aláirta, semmiségi okul nem szolgálhat akkor, midőn a per tárgyalása hónapokon keresztül folyt,, s az ítélet nem azonnal az első tár­gyalás kapcsában hozatott. (Dt. r. f. XXIV. 19.) 6. A gyermektartási kötelezettségnek, mint esetleg a gyermektartás idejé­nek megállapítása végett indított perben a keresztlevél bemutatása mellőzhetleniil szükséges lévén, ha a fél sommás perben azt bemutatni elmulasztja, e hiányra a biró áltat figyelmeztetendő. (Dt. r. f. XXII. 54-.) 7. A prts. 117. §-a szerint a sommás eljárásban a felek figyelmeztetését a biró kötelességévé teszi, s igy köteles az észrevett hiánynak pótlását hiva­talból elrendelni.'(Dt. u. f. IV. 55.) 8. A sommás eljárásban a tényállás­nak lehető kinyomozása hivatalból is eszközlendő. (Dt. u. f. VI. 125.) 9. Sommás eljárásban a biró a tény­állást a lehetőségig hivatalból köte­les lévén felderíteni, ha a tényállás nincs annyira felderítve, hogy azt alaposan elbírálni lehetne, az alsó­bíróság ítélete feloldandó és ujabb tárgyaláson a tényállás kellően fel­derítendő. (Dt. u. f. XII. 21.) 118. §. 1. A ptr. 118. §-a szerint alkalma­zandó pénzbirságnak szükség eseté­ben fogsággal leendő helyettesítése' nincs megengedve. (Dt. r. f. IV. 398.) 2. A ptr. 118. §-a alapján birságban való elmarasztalás nem végzés által, hanem itéletileg mondandó ki. (Dt. r. f. IX. 627.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom