A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

66 Polg. törvk. rendtartás. 97—99. (nov. 15-16. §§.) 102. §#. 97-99. §§. (nov. 15. és 16. §§.) Bírói illetékesség elleni kifogás sommás és rendes eljárásban. 1. A birói illetékesség megállapítása végett vagy az ellen felhozott körülményeknek eskü általi bizonyítása meg nem engedhető. (Dt. r. f. I. 37., I. és II. 28.)* 2. A biró érdekeltsége miatt emelt kifogásoknál ugyanazon eljárás követendő, mely az illetékesség ellen emelt kifogásokra nézve szabályozva van. (Dt. r. f. I. 58., I. és II. 15.)* 3. Miután a királyi törvényszékek illetékessége az 1871. évi XXXI. tczikk 18. §-a által az úrbéri, tagositási és arányositási ügyekre is kiterjesztetett, s e szerint ugyanazon birtokbíróság itél az úrbéri és a polgári ügyekben, a törvényszék illetősége ellen az ügy természete miatt emelt kifogásnak helye nincs, de miután úrbéri ügyekben külön eljárás létezik, azon kifogás, hogy az ügy úrbéri útra tartozik s ekként úrbéri eljárás szerint intézendő el, valamint az eme kifogás felett hozott határozat ellen a törvényszabta jogorvoslatok érvényesíthetők. (Dt. r. f. VII. 530.)4-. Az ujitott perben az alapperben eljárt bíróság illetékessége elleni kifogások nem érvénvesithetők. (Dt. r. f. IX. 669.) 5. Sommás perben, ha tárgyaláskor felperes fél meg nem jelenvén, alperes fél az ügynek a ptrs 111. §-a alapján ítélet által leendő eldöntését kérelmezte s ezen kérelemnek a bíróság helyt adott, a felperes igazolási kérelme folytán megtartott ujabbi tárgyalás alkalmával alperes részéről az illetékesség és sommás perut elleni kifogások többé nem érvényesíthetők. (Dt. r. f. XT. 9.) 6. A sz. kir. városokban létező járásbíróságok nem lévén a megyei szolgabirák utódjai, a bármely szolgabiróság előtti sommás eljárásnak még a birói szervezés előtt történt kikötése, azon járásbíróság illetékességének kimondására alapul nem szolgálhat. (Dt. r. f. XXV. 21.) 102. §. Nyilvánosság a rendes eljárásnál. 1. Oly per előadása, mely a polg. törvk. rendtartás 102. §-ának megfelelőleg kifüggesztve nem volt, nyilvánosnak nem tekinthető, s ennélfogva az ily előadás alapján hozott határozat is semmis. (Dt. r. f. II. 226., I. és H. 171.) 2. Miután ugy a ptrs 102. §., mint az ügyv. szab. 70. §-a a nyilvánosságot a perek előadására nézve rendeli el, perek alatt pedig csak a szabályszerű keresettel folyamatba tett, s a ptrs 246. §-a szerint Ítélettel, vagy a törvény rendelete szerint ezzel egy tekintet alá eső érdemleges végzéssel eldöntendő ügyek értendők, a zárlat elleni kifogások folytán folyamatba tett ügy tehát a per fogalma alá nem esik: azon körülmény, hogy az elsőbiróság a zárlat elrendelése ellen beadott kifogások fölött tárgyalás után ez iránt nem nyilvános ülésben határozott, semmiségi okot nem képez. (Dt. r. f. XI. 39.) 107. §. Nyilv. felebbv. bíróságoknál. 1. Azon körülmény, hogy a perügy más tanácsban (de nem más szakosztályban) adatott elő, mint a melyben kitűzve volt, semmiségi okul nem szolgálhat, mivel a tanácsok alakitása s ezeknek a közszolgálat érdekei és más körülmények folytán czélszerünek mutatkozó változtatása az Ítélőszékek elnökeinek kétségtelen joga.