A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

62 Polg. törvk. rendtartás. 93. (nov. 13.) §. bői megengedte, a birlalási alapot ön­hatalmilag megváltoztatván, magát a jószág tényleges birtokába bebe­lyezte, s azt saját nevében birtokolta, oly önhatalmú cselekményt képez, melynek folytán sommás visszahe­lyezésnek van helye. (Dt. r. f. XV. 193. 1.) 36. Minden oly tény folytán, mely által valaki bizonyos dolog birtokát ön­hatalmúlag magához keriti, habár tényleges erőszak nem alkalmaztatott is, rövid utu visszahelyezésnek van helye, mert az erőszak magában a jogtalan cselekményben nyilvánul. (Dt. r. f. XIV. 103. 2.) 37. Ha kellő időben folyamatba tett sommás visszahelyezési per nem fel­peres mulasztása miatt, hanem oly körülmények folytán, melyeknek nem ő volt okozója nem tárgyaltatott és intéztetett el, a sommás uton érvé­nyesítendő visszahelyezésre való jo­gosultság megszakitottnak vagy el­évültnek nem tekinthető. (Dt. r. f. XIV. 122.) 38. A sommás visszahelyezési per meg­indítására nézve a törvény szerint előirt egy évi békés birtoklás nem a háboritás tényének megkezdésé­től, hanem annak befejeztétől számi­tandó. (Dt. r. f. XIV. 155.) 39. A birlalási alap önkényes megvál­toztatásával történt birtokbahelyezés foglalásnak, az ez által elkövetett jogtalan cselekvény pedig oly erő­szaknak tekintendő, melynél fogva a sommás visszahelyezésnek van helye. (Dt. r. f. XIV. 165. 2.) 40. Sommás visszahelyezési perben az egy évi békés birtoklás kimutatása csak azon esetben követelhető, ha al­peres maga birtokosnak tekinthető, vagyis ha a kereseti javakat a birtok­átruházásra alkalmas czimen tartja birtokában, és megelőzőleg a birtok­ból önhatalmúlag tétetett volna ki. (Dt. r. f. XIV. 165. 3.) 41. Oly egyének, kik már birtokban voltak, arra nézve, hogy sommás uton visszahelyeztessenek, csak a fog­lalás megtörténtét, annak jogtalansá­gát és azt, hogy a foglalástól a kere­set megindításáig egy év még nem telt, tartoznak bizonyitani. (Dt. r. f. XIV. 165. 4.) 42. Ha valamely birtokrész a tulajdo­nos-társak által egyeszégileg megosz­tatik, de annak ideiglenes közös hasz­nálata fenntartatik, azon tény, hogy egyik tulajdonos a közös használatot megszüntetve, osztály utján nyert birtokrészét elkéri ti, sommás vissza­helyezési per alapjául szolgáló bir­tokháboritást nem képez. (Dt. r. f. XIV. 167.) 43. Ha a tulajdonos haszonbérlője, illetve annak alhaszonbérlője ellen pert indit a haszonbér megszüntetése iránt, a per befejezte előtt nem áll jogában rövid utu visszahelyezési per utján is szorgalmazni a birtokbahe­lyezést. (Dt. r. f. XV. 55.) 44. A tulajdonos akkor is visszahelye­zendő a birtokba, ha a birtoklást nem saját személyében, hanem bér­lője által gyakorolta. (Dt. r. f. XV. 57.) -15. Azon keresetek, melyek közlegelőre vonatkozólag sommás visszahelyezés vagyis a birtokállapot ideiglenes fen­tartása iránt indíttatnak, a sommás biróság előtt érvényesíthetők. (Dt. r. f. XXIV. 42.) 46. Ha valamely jog használatával a jogositott önkényt felhágy, e jogba való sommás visszahelvezése helyt nem foglalhat. (Dt. r. f.'XVI. 59.) 47. Nincs jogosítva a tulajdonos tel­kére benyúló, de más tulajdonát ké­pező dolog birtokában a birtokost abból az okból megháborítani, illetve annak kijavítását megakadályozni, mert az hatóságilag tűzveszélyesnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom