A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 93. (nov. 13.) §. 63 nyilváníttatott; s ha megteszi, som­más visszahelyezésnek van helye. Közigazgatási határozatok is csak hatósági uton lévén végrehajthatók, az, kinek ily határozat előnyére szol­gál, nincs jogositva hatósági közben­járás nélkül annak a másnak birto­kát képező dolgon foganatot szerezni. (Dt. r. f. XVI. 65.) 48. A bérlő a birtoklást a tulajdonos nevében folytatván, ha a birtoklás megháborittatik, a tulajdonosnak jo­gában áll sommás visszahelyezést kérni abban az esetben is, ha a bir­tok haszonbérbe van adva. Közös birtokos társ ellen is kérhető sommás visszahelyezés a másik bir­tokos által, ha amaz a közös haszná­lat eddigi módját önhatalmúlag meg­változtatta. (Dt. r. f. XVI. 73.) 49. Sommás visszahelyezési perben a jogkérdés birálat tárgyát nem képez­hetvén, az a kérdés nem dönthető el, bir e felperes a folyam által elsodrott földrészlet helyett valamely birtok­részletre megtartási joggal. (Dt. r. f. XVI. 123.) 50. Az, ki birói árverésen megvett igatlan vagyon birtokában meghá­borittatik, sommás visszahelyezési keresetet inditbat, mely esetben az, hogy saját személyében egy évig nem volt békés birtokban, a kereseti jogo­sultság ellen sikerrel nem érvényesít­hető. (Dt. r. f. XVII. 6.) 51. Az örökösök a nékik átadott, s telekkönyvileg nevünkre irt ingat­lant sincsenek jogositva önhatalmú­lag birtokba venni, ha ez egy har­madik idegen személy birtokában van; s ha mindamellett mégis a hagyatéki birtokot önhatalmúlag el­foglalják : e tényök birtokháboritást képez, melynek folytán sommás visz­szahelyezésnek van helye. (Dt. r. f. XVIII. 20.) 52. Azon vitás kérdések érvénye, me­lyek valamely birtokátruházás jogo­sultsága iránt, melyek a felsőbb egy­házi hatóság s az ennek alárendelt egyházat képviselő felek között föl­merülnek, sommás visszahelyezési per utján el nem dönthető. (Dt. r. f. XX. 71.) 53. Birtokháboritás csak önhatalmú eljárás által követhető el; midőn azonban valaki birói határozat alap­ján birói végrehajtó illetve kiküldött közreműködése mellett lett a bir­tokba helyezve, utóbbinak önhatalmú ténye nem forog fen, annak elbírá­lása pedig, helyesen járt-e el a bíró­ság és annak kiküldötte a birtokba bevezetés körül, visszahelyezési per keretén kivül esik. (Dt. u. f. VI. 18.) 54. Ha felperes sommás visszahelye­zési keresetét azon körülményre ala­pítja, hogy alperes a szarvasmarhát, melyet alperes ellen foganatosított adóvégrehajtási árverés alkalmával megvett s mint tulajdonát haza haj­tatta, alperes tőle el- s visszahajtatta, alperes azonban azon kifogással él, hogy a kérdéses marha birtokán, a honnét elhajtatott és elárvereztetett, soha le nem foglaltatott és meg nem becsültetett: felperes elutasítandó keresetével, mert a birtokába jutott marháknak tulajdonát törvényszerű árverés utján meg nem szerezvén, alperes az által, hogy a tőle jogtala­nul és törvényellenesen elhajtott és elidegenített marhát visszahajtotta, birtokháboritást el nem követett. (Dt. u. f. III. 164.) 55. A sommás visszahelyezési perben csak a tényleges birtoklás és az ab­ban történt megháboritás lévén figye­lembe vehető, az, hogy a háborító jogositva volt a viszonszolgáltatás elmaradása folytán a szolgalom meg­szüntetését birói uton kérni, a visz­szahelyezést nem gátolhatja. (Dt. u. f. IV. 130.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom