A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 93. (nov. 13.) §. azok összege 500 frtot tul nem halad, a sommás per birája elé tartozik. (Dt. r. f. III. 297.) 3. A zsinagógákban levő imaszékek ingó vagyonnak lévén tekintendők, ily vagyonra intézett keresetek sommás uton megindithatók, (Dt. r. f. IV. 392.) 4. Készpénzbeli hagyomány kifizetése iránti kereset, ba annak tárgya 500 frtot tul nem halad a sommás biróság előtt meginditható. (Dt. r. f. X. 708.) 5. Az ugyanazon egy jogalapra fektetett, de 500 frtot túlhaladó követelés azon czélból, hogy az sommás uton bepereltethessék, külön keresetek tárgyává nem tehető. (Dt. r. f. XII. 74.) 6. 500 frtnál nagyobb összegről szóló kötelezvény kiadása iránti kereset, miután a kereset tárgyát közvetve mégis a kötelezvényben foglalt érték képezi, sommás útra nem tartozik. (Dt. r. f. XX. 25.) 7. Magán=zerződéses viszonyra alapitott kereset, ha tárgya járulékok nélkül 500 forint értéket tul nem halad, sommás eljárás alá tartozik akkor is, ha legelőelkülönitési és tagositási perből kifolyó költségek behajtása czéljából indíttatott. (Dt. u. f. XIV. 143.) 2. pont a). 8. A szerződésileg kikötött a legrövidebb törvényut bővebb és szabatosb meghatározás nélkül, a sommás eljárással egyértelműnek nem vehető. (Dt. r. f. IV. 386.) 9. Miután a ptr. III. fej. 53. §-a egyedül csak azon eseteket sorolja elő, melyekben az ezen fejezetben megállapított illetőségi szabályoktól való eltérésnek, a megelőző 51. §. második kikezdésében, és 52. §-ában érintett önkéntes alávetés folytán sincs helye, de a harmadik czim első fejezetében eljárási szabályokra, jelesül a 93. §. b) pontjára1 nem vonatkozik : a ptr. §. d) pontja ki nem zárja, hogy oly esetekben is, midőn gyámság vagy gondnokság alatti személyek vannak érdekelve, a rendes perut helyett a sommás perut érvényesen kiköttethessék. (Dt. r. f. VII. 577.)* 10. Tekintve, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlan megvétele által nem csak a bekebelezett tőke és jár. iránti kötelezettség, hanem a bekebelezett kötelezvényben foglalt egyéb feltételek is, melyek a telekk. rendt. 62. §. utolsó bekezdése értelmében azon okirat tartalma szerint itélendők meg, melynek folytán a bejegyzés megengedtetett, a vevő mint uj tulajdonosra átháramlanak: a sommás perutnak az adóslevélben foglalt kikötése, a jelzálogilag lekötött ingatlan megvevője, mint harmadszemély ellen, azon adóslevél alapján inditandó keresetre is kihat. (Dt. r. f. VIII. 606.):;: 11. Oly okmány alapján, mely a ptrs 93. §. b) s illetve az 1881 :'LIX. t, cz. 13. §. a) pontjának meg nem felel, de melynek valódisága alperes által kétségbe nem vonatik, a sommás perut a felhivott szakaszok szerint megállapítható. (Dt. r. f. XIV. 71.) 12. Az egyetemlegesen kötelezett adósok egymás elleni viszkereseteire is kihat a sommás perutnak az egyetemleges kötelezettséget megállapitó kötvényben foglalt kikötése. (Dt. r. f. XIV. 75.) 13. A keresk. eljárást szabályozó igazs. min. rendelet 6. §. 8. pontjában emiitett keresetek eseteiben, melyek rendszerint a kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak és csakis a no1 A 93. b) pontja helyett az 1881 : LIX. t. cz. 1.'!. §-ának a) pontja értendő.