A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

54 Polg. törvk. rendtartás. 84. §. megrendelése folytán készült munká­latok árának megtérítésére irányzott kereset nem az örökösök, hanem a hagyatéki gondnok ellen intéztetett. (Dt. r. f. XXIII. 15.) 34. A megidéztetni kért kiskornak édes anyja még életben lévén, az mind­addig, mig az 1877. 20. tczikk értel­mében az árvaszék által el nem moz­díttatik, egyedül van jogosítva kis­korú gyermekei képviseletére, miért a kirendelt ügyvéd csak az anyja megidéztetése s a pártfogás esetleg igénybevételével járhat el. (Dt. r. f. XXÍI. 71.) 35. A tiszti ügyész, adóvégrehajtási esetekben, a kincstár képviseletére hivatva lévén, ezen megbízása oly ügyekre is kiterjed, melyek a végre­hajtás folyamában beállott akadályok elhárítására szükségesek, milyen ne­vezetesen, ingatlanokra vezetett vég­rehajtásnál a tulajdoni arány határo­zatlansága. (Dt. r. f. XXIII. 77.) 36. Azon esetben, midőn a term. s törv. gyám a kiskorúakat érdekösszeütkö­zés miatt nem képviselheti, a kisko­rúak képviseletéről gondoskodni nem a bíróság, hanem a gyámhatóság van hivatva. Ily esetben a bíróságnak az ügygondnok kirendelése végett a gyámhatósághoz kell fordulni. (Dt. r. f. XXV. 24.) 37. Az apátság birtokosa és haszonélve­zője idéztetvén perbe, és ezen per tárgyát nem képezvén az: vájjon el­halálozása folytán az apátságban jog­utóda kötelezhető-e a kereseti dolog kiszolgáltatására : a marasztaló Ítélet az apátságbani jogutódra is ki nem terjeszthető. A közalapítványi kir. ügyigazgató­ság nincs hivatva, sem az apá'ság el­hunyt haszonélvezőjének, sem ma­gánhagyatékbani örököseinek képvi- J seletére. (Dt. r. f. XXV. 25.) 38. Az elemi tanítók jobb ellátására rendelt oly hagyományok, melyeknek csak évi kamatjai fordítandók a kitű­zött czélra, alapítvány természetével birnak, s annak eldöntésénél, hogy azok közalapítványoknak tekinten­dők-e, nem az alapító személyisége, hanem a czél s az alapítvány kezelé­sére hivatott közegek minősége szol­gál irányadóul. (Dt. r. f. XXV. 17.) A kiskorúak anyja azok képvisele­tére term. s törv. gyámi minőségé­ben hivatva lévén, a gondnok beidéz­tetésének szüksége fenn nem forog. (Dt. r. f. XXV. 48.) 39. Hivatalbóli semmiségi esetet képez, ha az árvaszéki ügyésznek az elme­betegség miatt gondnokság alá helye­zés iránti külön keresete visszauta­sittatik; ha elmebetegség miatti gond­nokság alá helyezésnél ügygondnok nem rendeltetik; vagy ha ily gond­nokság alá helvezés kérdése végzósi­leg döntetik eí. (Dt. r. f. XXV. 55.) 40. Közgyám csak az elhalaszthatlan gyámi vagy gondnoki teendőket tel­jesítheti, ezek közé pedig a kiskorú ellen indított szenvedőleges perek vi­tele nem tartozik. — A kiskorú ön­képviseletre jogosulatlansága alapján eljárás félbeszakításának helye nincs, ha a kiadom időközben teljeskorát elérte. (Dt, r. f. XXVI. 12.) ' 41. Az elmebeteg részére kinevezett ideiglenes gondnok hatásköre a gond­nokoltnak személyes ügyeire s va­gyonára való felügyeletre is kiterjed­vén : őt ideiglenes gondnoksága tar­tamáig gondnokoltja perbeli képvise­letére is hivatottnak kell tekinteni. (Dt, r. f. XXVI. 21.) 42. Az egyházi rend egyedül a rend­főnök képviseletében támadható meg perrel. (Dt, u. f. VIII. 57.) 43. Igényperben a végrehajtást szen­vedett atya az igénylő felperes kis­korú fiának a fenforgó érdekösszeüt­közés miatt törvényes képviseltetésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom