A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 84—85. §§. 55 akkor sem lehet hivatva, ha felperes fia önálló üzlettel bír ugyan, önálló ipart azonban atyjának gyámható­ságilag jóváhagyott beleegyezésével nem bir. (Dt. u. f. IV. 158.) 44. Az adófelügyelő nincs elzárva attól, hogy magát árfelosztásoknál az adó­hivatal által képviseltesse. (Dt. u. f. V. 135.) 4-5. A r. kath. egyházközség vagyoná­nak képviseletére és védelmére nem a községi lelkész, hanem az illetékes r. kath. püspökség, illetve ennek meg­hatalmazottja van hivatva. (Dt. u. f. VII. 90,) 46. A püspöki szék üresedése idejében a püspökséget és annak javadalmait érdeklő jogügyeknek vezetése és a püspökségi alapítványi javadalom képviselete a közalapitványi ügyigaz­gatóság hatásköréhez tartozik ugyan, ellenben a püspöki szék betöltése idejében a püspökséget érdeklő min­den jogügy vezetésére és a püspöki javadalom kégviseletére az illető püs­pök van hivatva. (Dt. u. f. VIII. 156.) 4-7. Kiskorút az ellene indított perben nem a biróság által kirendelt ügy­gondnok, hanem csakis gyámja, vagy az 1877: XX. tcz. 30. §-ának a) pontja esetében annak gondnoka képviselheti. (Dt. u. f. X. 156.) 48. A róm. kath. lelkész és a választott gondnok, mint az egyház vagyoná­nak számadás és felelősség melletti rendes kezelői, az egyház vagyonát érdeklőleg az egyház-község képvise­lőinek tekintendők, és miután a vagyonkezelésnek az egyház vagyo­nát képező követeléseknek esetleg per utjáni bebajtására is ki kell ter­jeszkednie : a lelkészt és a gondno­kot a perelhetési jogosultság meg­illeti. (Dt. u. f. XI. 139.) 4-9. Ha kiskorúak a közgyám szemé­lyében vonatnak perbe, ezen egész eljárás, — az 1881 : LIX. tcz. §-ába ütközvén — valamint az Ítéletek megsemmisítendők. (Dt. u. f. XI. 161.) 50. A tiszteletbeli tiszti ügyész a kincs­tárt az adófelügyelő megkeresésére díjazás nélkül tartozik képviselni csak ugy mint a rendes fizetéssel ellátott tiszti ügyész. (Dt. u. f. XXIV. 52.) 51. A megyei alispán nem vonható mint magánszemély perbe oly eljárá­sáért, melyet hivatalos minőségben a megye nevében és képviseletében tett meg. (Dt. u. f. XXV. 14.) 52. Nemesi birtokosság képviseletére ki van jogosítva? (Dt.u.f. XXVI. 31.) 85. §. (nov. 11—lá. §§.) A képviseltetés kötelezettsége. 1. Miután az ügyvédi rendtartás által a köztörvényhatóságok rendezése tár­gyában hozott. 1870. évi XLII. tczikk nem érintetik, ennek 60. §-a szerint pedig a tiszti ügyész van hivatva a törvényhatóságot, mely mellett al­kalmazva van, magán peres ügyei­ben képviselni,1 oly tiszti ügyészek, kik magukat az ügyvédi kamara által vezetett ügyvédi lajstomba be nem vezettették, a felettes törvényható­ságtól nyert meghagyás folytán, azt rendes perben is képviselhetik. (Dt. r. f. XIV. 84.)* 2. Tekintve, hogy az 1874. évi XV. cz. 1. §-a mindamellett, miként a tkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbíró­ságokat tkönyvi ügyekben is egyes­bíróságokká alakította át, azokat az ily ügyek elintézésénél a ptrs 92. §-a ellenére továbbá az is az 1868. évi 54. tczikknek a rendes perbeli eljá­rást szabályozó fejezetében foglalt és 145—151. §-aiban körülirt jegyző­1 Az 1870 : XLII. t. cz. 60. §-a he­lyébe lépett az 1880: XXI. t. cz. 70. §-a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom