A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

48 azon esetben is, ha az anyaperbeli itélet épségben fentartatik. (Öt. r. f. XV. 20. 3.) 9. A törvényszék azon határozata, melyben alperest viszonkeresetével a perrendts kellékeinek hiányából el­utasította, egyértelmű lévén a keres­hetőségi jog megállapításának kifeje­zett megtagadásával, ily esetben a felebbezett itélet, a viszonkövetelés ez utoni kereshetőségének meg nem állapítása miatt, egészben végzéssel fel nem oldható. — i Dt. r. f. XXV. 40.) 10. Az engedményezett az engedmé­nyes ellenében azt az ellenkövetelést is beszámíthatja, mely őt az enged­ményező ellen az engedmény ideje­kor megillette. Ha felperes az elleniratra, melyben alperes viszonkeresetet támaszt, vá­laszt nem ád, a viszonkövetelés érvé­nyesítésébe beleegyezettnek tekin­tendő. (Dt. r. f. XVI. 79.) 11. Az esetben, ha az örökhagyó tar­tozásáért indított perben az örökösök azon ellenvetést tették, hogy örök­hagyó után mit sem örököltek, a hi­telező jogosítva van, egy ez iránt in­dítandó alkeresetben követelni, hogy az örökösök örökhagyó hagyatékát felfedezzék, s bemondásaik valóságát esküvel is megerősítsék, ellenesetben a hagyaték állagára nézve a hitelező által előadottak tekintendők valók­nak. Ha a főper folyama alatt alkereset indíttatik, ez a főper kifolyása levén, az alkereset folytán költség nem íté­lendő, mert azon kérdés, hogy álta­lában tartoznak-e alperesek felperes­nek perköltséget fizetni, a főperben hozandó itélet tárgyát képezi. (Dt. r. f. XXV. 16.) 12. Pénzbeli visszakövetelés, mely nyomban tisztába hozható, ha külön jogalapból származott is, felperes kö­vetelésével egvüttesen és egyidejűleg elbírálható. (Dt. u. f. V. 164.) 13. Telekkönyvi kiigazítás iránti per­ben alperes az általa tett fizetések megtérítése iránt viszontkeresettél nem élhet. (Dt. u. f. VI. 109.) 14. A beszámítás (compensatio) alpe­res részéről nemcsak viszonkereset, hanem kifogás alakjában is érvénye­síthető. — Nem kell, hogy a beszámí­tandó követelés oly értelemben vilá­gos (liquid) legyen, hogy felperes azt valósága és mennyisége szerint elis­merje ; hanem beszámítandó az al­peres viszonkövetelése akkor is, ha valósága és mennyisége csak per­rendszerü bizonvitás utján deríthető ki. (Dt. u. f. XIV. 20.) 15. A gátrendőrségről szóló J *71 : XL. tcz. 30. §-a megengedvén, hogy az alispán határozatában meg nem nyugvó fél birtokon kivül a törvény rendes utján kereshessen orvoslást, midőn az alispáni határozatban egyik fél sem nyugszik meg s a felek egyike keresetet indított; a másik fél nem tartozik külön álló keresettel fellépni, hanem ez ellene indított perben mint alperes viszonkeresettei élhet, és ilyenkor a kereset s viszonkereset, a melyeknek a közös jogalapját maga az 1871 : XL. tcz. képezi, egy ítélet­tel dóntendő el érdemileg. — Ha alperes ily viszonkeresetében kifeje­zetten csak azt kérelmezi is, hogy az alispáni határozat folytán általa ki­fizetett kártalanítási összeg neki visz­szaitéltessék : ezen kérelemben szük­ségkép benfoglaltnak tekintendő az a kérelem is, hogy az alispán hatá­rozata hatályon kivül helyeztessék és hogy az alperes kártérítésre nem köte­lezettnek mondassék ki. (Dt. u. f. XVII. 19.) 10. A beszámítási kifogás mindenkor tárgyát képezheti a keresetre nézve illetékes bíróság ítéletének és azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom