A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 77—78. §§. 49 kérdés, hogy helyesen történt-e a beszámítás, nem a perrend, hanem az anyagi jog szabályai szerint birálandó el és az ügy érdeméhez tartozik. (Dt. u. f. XIX. 10.) 17. Ha valamely okmány érvénytelenítése iránt per indíttatik, mindaddig, mig az okmány biróilag érvénytelennek ki nem mondatik, az mindkét szerződő félre fenállónak tekintendő ; minek folytán az érvénytelenítési pert megindító felperes az érvénytelenittetni kért okmányban alperes részéről elvállalt kötelezettség teljesitését külön per utján követelni jogosítva van. (Dt. u. f. XII. 22.) 18. Ha felperes alperes viszonkövetelésének az alapperrel való együttes tárgyalásába ugyan bele nem egyezik, azonban később a visszkereset tárgyalásába bocsátkozik: daczára kijelentett ellenzésének, a viszkövetelés együttes tárgyalásába való megnyugvása vélelmezhető. (Dt. u. f. XII. 23.) 77. §. Viszonker. tárgyalúsa. 1. A viszonkövetelés iránt külön indított keresetre nézve a ptr. 77. §-a nem a perutra, hanem, csak az illetékességre nézve állapit meg az általános szabályok alóli kivételt. (Dt. r. f. IV. 4ö7.):;: 2. Midőn alperes a birtok kiadása iránt indított kereset ellen kifogását oda irányozza, hogy az ő birtoka felperes saját tényén, kitől annak tulajdonjogát megszerezte, alapszik, s ennélfogva nemcsak felperest keresetével elutasittatni, de egyúttal a maga részére a tulajdonjogot is megítéltetni kéri: felperes elutasítása esetén is alperesnek a tulajdonjog megítélése iránti kérelme csak abban az esetben teljesíthető, ha ez iránt a perrend szabályainak megfelelő Útmutató. I. viszonkeresettel élt. (Dt. r. f. XVII. 101.) 3. Azon körülmény, hogy valamely ingatlan kiadására kötelezett alperes állítólagos beruházásait a birtok kiadására irányzott perben kellőleg felszámítani elmulasztja, nem zárja ki azt, hogy azokat külön perben ne követelhesse. (Dt. r. f. XXV. 73.) 78. §. A szavatos perbevonatása. 1. Azon körülmény, hogy felperes szavatosát is perbe idézte, nem vonhatja maga után a keresetnek rendes perre utasítását. (Dt. r. f. 51., I. és II. 39.) 2. Annak bírálása, hogy helyesen lett-e a kezes az egyenes adóssal egy perbe idézve ? az érdemben itélő bíróság hatásköréhez tartozik. (Dt. r. f. IX. 652.) 3. A kötelezvény átruházása folytán az engedményező a követelés valódisága s behajthatósága iránt az engedményes hitelezőnek szavatossággal tartozik ; de abból annak az adósok irányában szavatossági kötelezettsége nem következik, mert ezek az engedményes ellen mindazon kifogásokkal élhetnek, melyeket az eredeti hitelező, a mostani engedményező ellen érvényesíthetnének, minélfogva az adós nincs jogosítva az eredeti hitelezőt szavatossági perbe idézni. (Dt. r. f. XXIV. 2.) 4. Az, hogy a hitelező az egyenes adós örököseit perbe nem idéztette, — azokat, kik mint az egyenes adósért jótállást vállalt, készfizetői kezes örökösei vonattak perbe, nem jogosítja arra, hogy az egyenes adós örököseit, mint szavatosakat perbe idéztessék. (Dt. r. f. XXIV. 40.) 5. Szavatossági alkeresettel érvényesített szavatossági kötelezettség ellen 4