A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

44 Polg. tbrvk. rendtartás. 68. 4j. peresek ágától örökölt vagyont hagyott hátra. (Dt. u. f. X. 63.) 3. A közbirtokosságnak néhány tagja nincs jogosítva meghatalmazás nélkül az egésznek nevében eljárni, és ha mégis eljár, a magukat sértve érző tagok az eljárás megsemmisitését semmiségi keresettel követelhetik. (Dt. u. f. XVIII. 79.) 68. §. A kereset kijavítása. 1. A kereseti alap megváltoztatásának nem tekinthető, ha alperes által az ellenbeszédben tagadott kereshetőségi jog csak a válaszban igazoltatik. (Dt. r. f. VIII. 196.) 2. Nem tekinthető a kereseti alap megváltoztatásinak, ha felperes keresetében a végrendelet érvénytelenitése mellett az egész hagyatékának törvényes örökösödés utján leendő megítélését kéri, és e kérelmét válaszában a kötelesrész megítélésére korlátolja; mert ez által csak keresetét szállítja le, mihez a perrend értelmében joga van. (Dt. r. f. XIV. 209.) 3. A jogalap megváltoztatása a válaszban helvt nem foglalhat. (Dt. r. f. XV. 35.) i. A kiskorúság meghosszabbításának megszüntetésére vonatkozólag, megfelelő értelemben ugyanazon szabályok követendők, melyek a kiskorúság meghosszabbítására előírva vannak, miért is a kereset az árvaszéki ügyész ellen is intézendő s ennek elmulasztásával a keresetlevél kijavítás végett visszaadandó. (Dt. r. f. XXV. 14.) 5. Zálogváltó perben a kereseti jogalapot tulajdonképen az képezvén, hogy a peres ingatlanokat az illető alperes a felmutatott zálogszerződés alapján birja: a kereseti jogalapot lényegileg nem érinti az, hogy azon zálogszerződés maga birtokló alperes vagy atyja által volt-e kiállítva ; miért a jogalap megváltoztatásának nem veendő, ha válasziratilag a zálogbirtokos már nem mint atyjának örököse, hanem mint saját tényében forgó kéretik marasztaltatni. (Dt. r. f. XX. 65.) 6. A kereset kijavítását az ellenirat beadása után csak a kereseti kérelem megváltoztatása és a követelés felemelése esetén nem engedi meg a ptrs 68. §-a, tehát ez nem alkalmazandó arra az esetre, midőn a válaszban az egyik alperes által képviselt kiskorúak neveiben történt tévedés igazittatik ki. (Dt. r. f. XXI. 24.) 7. Ha felperes keresetét «kölcsönről» kiállított kötelezvényre alapította és válasziratilag ezen tartozást áruk hitelezéséből származottnak állította, ebből a jogalapnak olynemü változtatását, mely az 1868. évi LIY. tcz.-nek 6S. §-ába ütöznék, következtetni nem 'lehet. (Dt. u. f. XIII. 17.) 8. A jogalapváltoztatás fogalmához. (Dt. u. f. XXI. 76.) 9. Habár felperes keresetében áruk vételárának megfizetését kéri, válasziratilag tett azon kijelentése, hogy a kereseti követelés az áruknak alperes veszélyére történt eladása következtében felmerült árkülönbözet — jogalapváltoztatást nem képez akkor, ha magából a keresethez csatolt könyvkivonatból kitűnik, hogy a kereset alapját nem vételárhátralék, hanem árkülönbö/et képezi. — Ha az alsóbiróság a keresetet jogalapváltoztatás miatt utasította el, de a felsőbíróság ily változtatást fenforogni nem lát, hoz-e érdemleges határozatot, vagy vissza terjeszti-e az ügyet ujabb határozat hozatala végett az alsóbirósághoz ? (Dt. u. f. XXII. 128.)