A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 69 -72. §§. 45 69. §. A kereset visszavétele. 1. Idó'előttiség indokából vonatván vissza a kereset, ennek nem tulajdonítható más hatály, mint ha felperes mozdittatott volna el keresetével idó'előttiség indokából. Minthogy pedig ily tartalmi! Ítélettel szemben sem forogna fen annak szüksége, hogy vesztes felperes a perújítás megendését nyerje ki, a perújításnak szüksége a femdézett perbeszüntető végzéssel szemben sem áll fenn. (Dt. u. f. IX. 20. 70. §. Perletétel, 1. Ha a per alperesnek helytelen képviselet mellett lett perbe idéztetése folytán tétetett le, felperes a keresetet perújítás nélkül is újból megindíthatja. (Dt. r. f. IV. 348.) 2. Az esetben, ha felperes keresetétől a főügyre nézve eláll, de a költségek tekintetében azt fenntartja, az ezek iránti határozat ítélet alakjában hozandó meg. (Dt. r. f. IX. 673.) 3. Az árvaszék jogositra van a kiskorúak gyámja által gyámhatósági engedély nélkül folyamatba tett pert,azok érdekében letenni s annak beszüntetését követelni. (Dt. r. f. XI. 23.) 4. Valamely ügy elintézésének határozott időre való elhalasztását tárgyazó kérelem elállási nyilatkozatnak nem tekinthető s annak alapján az érdemi elintézésre váró csődnyitási ügy megszűntnek ki nem mondható. (Dt. r. f. XXIII. 37.) 5. Ha felperes a per tárgyalásánál a pert leteszi, a költség viselésére is ő kötelezendő. (Dt. r. f. XXV. 56.) G. Ha első- és másodbirósági ítélettel már ellátott és hivatalból a kir. Curiához felterjesztett válóperben felperes kérvényileg időközben történt kibékülést állítva, a per beszüntetését kéri: mily hatálya van az ily kérvénynek ?' (Dt. u. f. ÜL 129.) 7. A peres felek az Ítélet által megállapított jogaiktól elállhatnak és a már meghozott Ítéletnek hatálytalanná leendő kijelentését és az ügynek ujabb tárgyalását kérelmezhetik. (Dt. u. f. XIX. 41.) 72. §. Beavatkozási kereset. 1. Annak vizsgálata: vájjon az özvegy az apai hagyaték felosztása iránti perbe beavatkozhatott-e ? az ügyérdemben itélő bíróság hatáskörébe tartozik. (Dt. r. f. XXIV. 41.) 2. A ptrtás 72. §-ában emiitett beavatkozásnak csak akkor van helye, ha a beavatkozás joga felperes és a beavatkozó közt vitás, mert e nélkül a beavatkozás alkereset mellőzésével közös periratban is helyet foglalhat. — A beavatkozónak törvényes perbenállása alperes beleegyezésétől vagy ellenzésétől függetlenül, egyedül és lényegileg csakis felperes beleegyezésétől, illetőleg a beavatkozó jogának felperes ellenében való bírói megállapításától és attól van függővé téve, hogy a beavatkozás kellő időben történjék. (Dt. u. f. XX. 4-2.) 3. Perrendellenes és semmis az az eljárás, midőn egyik alperes külön elleniratában — a felperes kereseti kérelméhez csatlakozva — maga részéről is igényt terjeszd elő a többi alperesek ellen, de beavatkozási alkeresettel nem él s noha ellenirata csupán a felperessel közöltetett, a bíróság mégis érdemlegesen bírálja el azon alperesnek igényét. (Dt. u. f. XX. 99.)