A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 48—50. §§. 33 nem a csődbírósághoz, hanem a végrehajtás foganatosítására illeté­kes bírósághoz tartozik. (Dt. u. f. XVI. 88.) 48. §. Bírói illet, végrehajtásra. 1. Az 1881 :LX. tcz. 84-. §-a csak a részben tartalmaz külön intézkedést, hogy az ezen szakaszban emiitett esetben a kiküldöttnek kirendelése mellőzendő és a foglalásról a pénztár s az a felett álló hatóság a végrehaj­tást elrendelő végzésben foglalandó meghagyás által értesítendő, a végre­hajtásnak foganatosítása azonban ez esetben is a 18. §-ban foglalt általá­nos intézkedésnél fogva azon járás­bíróság illetőségéhez tartozik, a melynek területén a végrehajtás fo­ganatosítandó, és igy a további in­tézkedések megtételére ezen járás­bíróság van hivatva. (Dt. u. f. XIX. 129.) 2. A szentszék az előtte lefolyt há­zassági válóperben illetékesen álla­pithatja meg a felmerült ügyvédi munkadijakat és kiadásokat. — Az ily szentszéki határozat végrehajtása czéljából indíthat az ügyvéd a pol­gári bíróság előtt keresetet az iránt, hogy a polgári biró a szentszék által illetékesen megállapított munka­dijaknak és költségeknek birói végre­hajtás utján való behajtását iteletileg ismerje el. (Dt. u. f. XXI. 14-2.) 50. §. (nov. 7. §.) Illetőségi összeütközés. 1. A kir. bíróságok és az árvaszékek között felmerülő illetékességi össze­ütközések elintézésére a m. k. minisz­térium van hivatva. — (Dt. r. f. XII. 85.) 2. Az itteni és a lajthántuli bíróságok között az örökösödési eljárásnál fel­merülő illetékességi összeütközések elintézésére a m. kir. igazságügy­minisztérium van hivatva. (Dt. r. f. XX. 27. 3. A perrend 50. §-a szerint elinté­zendő illetőségi összeütközést nem képez, ha egyik törvényszék a má­siknak megkeresését teljesíteni vo­nakodik. (Dt. r. f. XXII.. 16.) 4. Az ügyvédi kamara s a bíróságok közt felmerült illetőségi összeütkö­zések nem tartoznak a perrendt. 50. §-a (illetve a novella 7. §-a) alá, miután ezen törvényszakasz csak a hazai bíróságok között felmerülő összeütközésekről intézkedik. (Dt. u. f. I. 63.) 5. Azon esetek elintézésére, midőn egyik bíróság a másiknak megkere­sése teljesítését az 1868. LIV. t.-cz. 60. §-a s az 186!). IV. t.-cz. 23. §-a ellenére megtagadja nem képez ille­tőségi összeütközést. (Dt. u. f. V. 105.) 6. Illetőségi összeütközés esetében az illetékesség kérdésében hozott jog­erejü alsóbb bírósági határozatok nem kötik ki a kir. Curiát, mely az 1881. LIX. t.-cz. 7. §-ánál fogva egyedül van hivatva a bíróságok közt felme­rült s hozzá hivatalból felterjesztett illetőségi összeütközéseket elintézni. (Dt. u. f. V. 14-3.) 7. Jogsegély megtagadása nem képez illetőségi összeütközést. (Dt. u. f. VII. 152.) 8. Az illetőségi összeütközés foga­lommeghatározásához. (Dt. u. f. VIII. 43.) !). Birói jogsegély vagy illetőségi ösz­szeütközés. (Dt. u. f. IX. 86.) 10. Az 1881. LIX. t.-cz. 7. §-a értel­mében a m. kir. Curia határozni az illetőségi összeütközések felett csak oly esetekben van hivatva, midőn va­lamely bíróság illetőségi körének egy Útmutató. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom