A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

34 Polg. törvk. rendtartás. 50 51. másik bíróság által lett megsértését panaszolja vagy a midőn valamely biróság az előtte folyamatba tett ügy­ben magát illetéktelennek találván, átteszi az ügyet a szerinte illeté­kes biróságboz, ez utóbbi pedig szin­tén illetéktelennek nyilvánítja magát és a két biróság egyike hivatalból, nem a felek kérelmére, jelentést tesz a kir. Curiáboz. (Dt. u. f. IX. 141.) 11. A m. kir. Curia elintézése alá tar­tozó illetőségi összeütközés fen nem forog, akkor ba az ügy jogerejü birói határozattal befejeztetett a nélkül, hogy az eljárt biróság részéről illető­ségi eljárás panaszoltatott volna. (Dt. u. f. X. 20.) 12. Oly esetben, midőn valamely biró­ság a keresetet elfogadta, ennek tár­gyalására batárnapot tűzött ki, és a tárgyalást a felekkel megtartotta, bí­róságok közötti illetőségi oly összeüt­közésről többé szó sem lehet, mely az 1881. LIX. t.-cz. 7. ^-ához képest a m. kir. Curia által érdemileg elintéz­tetnék. (Dt. u. f. X. 78.) 13. Az 1881 : LIX. tcz. 7. §-a alkal­mazást nem talál oly esetben, midőn az egyik biróság a keresetet mint ilsetőségéhez nem tartozót hivatal­ból visszautasította az illetékes bíró­ságnak hivatalból kijelölése nélkül, és midőn ezután az ugyanazon tárgyra vonatkozó kereset más bíró­ságnál adatott be. (Dt. u. f. XI. 4-4.) 14. Tanudij iránt a per birája rendeli el a végrehajtást, nem pedig azon biróság, mely megkeresés folytán a tanúkihallgatást foganatosította. (Dt. u. f. XIV. 105.) 15. Nagykorúnak gondnokság alá he­lyezésére kizárólag azon biróság ille­tékes, mely alá a gondnokság alá helyezendő személyes birói illetőség szerint tartozik. Azon körülmény, hogy a gondnokság alá helyezendő­nek anyja hol tartózkodik és apai hagyatéka hol kezeltetik, ezen illető­ség alól kivételt nem állapithat meg. (Dt. u. f. XVI. 44.) 16. Illetőségi összeütközés nem forog­hat fen, ha a birtokbizonyitványért folyamodó a két bíróságnak őt kérel­mével elutasító végzése ellen jog­orvoslattal nem él, és a két biróság egymással e tárgyban nem érint­kezett. (Dt. u. f. XVI. 55.) 17. Az eskü letétele körüli költségek megállapítására az eskü kivétele iránt megkeresett biróság illetékes (Dt. u. f. XXIII. 116.) 18. A ptrtsi novella 7. §-a értelmé­ben elintézendő illetőségi összeütkö­zés esetében és akkor, ha az össze­ütközés másodfokulag itélő bíróságok között merült fel, a felterjesztést megtenni az összeütközést előidéző határozatok hozatalában résztvevő bíróságok egyike van hivatva, és pe­dig a midőn mindkét biróság egymás határozatának előzetes ismerete nél­kül hozta végzését, az, a melynek felebbviteli hatásköre alá tartozó bí­rósághoz az ügy az utóbb hozott birói batározat jogorvoslat utján a kir. Curia elbírálása alá nem kerülhetett. (Dt. u. f. XXV. 25.) 51. §. Az illetőségnek hivataltól! vizs­gálása. 1. A törvényszék, mint rendes per birája jogosítva van hivatalból vissza­utasítani az olyan keresetet, mely a sommás per birája elé tartozik ; s vi­szont ugyanazon joga van a sommás per bitójának a rendes eljárásra tar­tozó keresetekre nézve. (Dt. I. r. f I és II. 36.) 2. Az elsőbiróság a ptr. 51. §-a értel­mében jogosítva van oly keresetet is hivatalból visszautasítani, melyre

Next

/
Oldalképek
Tartalom