A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

186 Ügyvédi rendtartás. folyamában ugyanazon fél érdekében felmerült ügyvédi dijak és költségek iránti követelések egy keresetben egyesittetvén, az ily kereset iránt alperes személyes birósága is lehet illetékes. (Ügyvédi rendt. 58. §. Dt. r. f. XV. 1.) 2. Az ügyvédi dijak és költségek iránt az ügyvédi rendtartás 58. §-ában megállapitott illetékesség az ügyvédek között helyettesítés esetében felmerült dijak és költségekre nem alkalmazható. (Dt. r. f. XVII. 6.) 3. Tekintve, hogy az 1874: XXXIV. tcz. 58. §-a a biróilag még meg nem állapitott ügyvédi dijak és költségek iránti keresetekre nézve külön bíróságot jelöl ki, sezen külön törvénybe foglalt intézkedés a kisebb polgári ügyekben való bíráskodást szabályozó 1877. évi XXII. tcz. mint általán, törvény által hatályon kivül helyezve nincs, ellenben a már megállapitott ügyvédi dijak és költségek iránti keresetek, miután az ügyvédi rendtartás idézett 58. §-a által külön ügybirósághoz utasitva nincsenek, az általános illetőségi szabályok alá, s ekként az 1877. évi XXII. tcz. intézkedése alá esnek: a meg nem állapitott ügyvédi dijak és költségek iránti keresetek tehát azon esetben is, ha azok tárgya az utóbb emiitett törvény 11. §-ában meghatározott összeget tul nem haladja, az ügyvédi rendtartás 58. §-ban megjelölt rendes biróságok illetékessége alá tartoznak, ellenben a már megállapitott ügyvédi dijak és költségek iránti követelések, ha azok összege a járulékon kivül 50 frtot meg nem halad, az 1877. évi XXII. tczikkben kijelölt biróságok előtt és az előirt eljárás szerint érvényesitendők. (Dt. r. f. XIX. 8.)* 4. A már biróilag megállapitott ügyvédi dij iránti kereset, ha annak tárgya 20 fctot meg nem halad, az 1877 : XXII. tcz. életbelépte folytán a községi biróság illetékessége alá tartozik. (Dt. r. f. XIX. 15.) 5. Az ügyvédi képviselettel a perben felmerült és a ptrs 252. §. értelmében még meg nem állapitott képviseleti dijak iránti keresetekre nézve az. ügyvédi rendtartás 58. §-ában kijelölt biróság illetékességétől a felek közös egyetértésével sem lehet eltérésnek helye. (Dt. r. f. XIX. 34.) 6. A pertárgy hányadának ügyvédi jutalmul való tilos kikötése nem forog fenn, midőn a jutalmazási alapul kijelölt érték a por tárgyát nem képezte. (Dt. r. f. XX. 23.') 7. Az ügyvéd e minőségénél fogva nincs kizárva attól, hogy ügyvédi munkaköréhez nem tartozó közbenjárás díjazását, mint meghatalmazott, a meghatalmazás! szerződés alapján kikötött, vagyis más uton fizetni kötelezett mérvben követelhesse. (Dt. r. f. XX. 67.) 8. A törvénynek visszaható ereje nem lévén, az I 874 : XXXIV. tcz. életbelépte előtt kötött oly egyezség, mely szerint ügyvédi jutalomdíj fejében a per tárgvának bizonyos hányada köttetett ki, eredetileg érvénytelen, s ennélfogva az ügyvédi rendtartás, életbelépte után sem érvényesíthető, azonban jogában áll az ügyvédnek ama perben, melynek hányada jutalomdíj fejében kiköttetett, tett költségei és munkadíjának megállapítását annak utján szorgalmazni. (Dt. r. f. XXII. 6.) 9. Az ügyvédi képviselet bármely okból az ügy végbefejezóse előtt megszűnvén, a ki nem egyenlített ügyvédi díjjegyzék csak per utján s nem kérvényüeg érvényesíthető. (Dt. r. f. XXII. 2.) 10. Tekintve, hogy az ügyv. rendtartás