A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Ügyvédi rendtartás. 187 58. §. szerint csak a perbeli elbírásból származó és még biróilag meg nem állapított ügyvédi dijak és költségek iránti keresetek tartoznak, az összegre való tekintet nélkül, a rendes biróságok illetősége alá ; a nem peres ügyekből származók pedig, az ügyvédnek az összegre való tekintet szerinti személyes bírósága hatáskörébez tartoznak: tekintve továbbá, bogy az 1877 : XX. tczikk 11. §-nak világos rendelkezése szerint az annak végpontjában felsorolt ügyek kivételével, az 50 frtot meg nem baladó pénzköveteléseket tárgyazó keresetek, az imént idézett törvény szerinti eljárás alá tartoznak; ezeknélfogva perenkivüli ügyekben felmerült, 50 frtot meg nem haladó, meg nem állapított ügyvédi dijak s költségek iránti keresetek, nem a rendes biróságok illetősége, hanem az 1877. XXIf. tcz. szerinti eljárás alá tartoznak. — (Dt. r. f. XXIII. 73-) 11. A per-tárgy egy részének ügyvédi jutalmul való kikötése semmisnek s hatálytalannak tekintendő, min nem változtat az, hogy az illető fél a lekötött résznek értékét a magáéból megváltani ígérte. (Dt. r. f. XXV. 1.) 12. Az ügyvédi helyettesités a helyettesített ügyvédre nézve a helyei tesitŐ irányában peren kivüli eljárást képezvén ; erre nézve az ügyvédi rendtartás 58. §. utolsó pontja szerint az ügyvéd személyes bírósága illetékes. (Dt. r. f. XXVIII. 13.) 13. Az ügyvédnek — ha ki nem mutatja, hogy az ügyvédi rendtrts 41. és 43. §§. értelmében megbízójának felmondott — a meghatalmazási szerződéssel járó jogszabályok szerint az ellvállalt ügyeket véglegesen be kell fejeznie, mielőtt megbízójától jutalomdijának és költségeinek megitélélését követelhetné. — A bíróság által az ellenfél terhére megállapított költségek behatóbb bizonyítékok nélkül egyedül az ügyvédnek meg nem ítéltethetnek, mert a netán kapott előlegek szintén leszámitandók. (Dt. r. f. XXVIII. 21.) 14. Az ügyvéd csak oly munkálatokért követelhet ügyfelétől díjazást, melyek részéről szakértelmi gonddal eredményre vezethető módon eszközöltetnek ; ellenben az általa hibásan tett munkálatért sem díjazást, sem költségmegtéritést nem igényelhet.— Oly keresetlevél szerkesztése és felszerelése fejében, mely kereset alapján tárgyalás azért nem tartathatott meg, mivel a megidézendő alperesek részint feltalálhatók nem voltak, részint az eszköz'endő megidéztetést megelőzőleg már meghaltak, az ügyvédnek díj és költség megtérítése iránti joga biróilag el nem ismerhető, mert az ügyvédnek kötelessége a helyes perindítás alapfeltételei iránt a keresetlevél beadása előtt magának meggyőződést szerezni. (Dt. r. f. XXVIII. 74.) 15. A vádlott, a kir. járásbíróságok hatósági körébe utalt becsületsértésesetén, ha bűnösnek is mondatik, nem kötelezhető a vádló ügyvédi képviseletéből felmerült költségek megtérítésére. (Dt. r. f. XXVIII. SO.) 16. Habár az ügyvéd feljogosittatik a fél által arra, hogy a befolyandó pénzből költségeit és dijait levonja, ebből nem következik az, hogy a fél által megajánlott összegnél többet tarthasson vissza. (Dt. u. f. II. 155.) 17. Mennyiben tartozik az ügyvéd költségjegyzékének egyes tételeit igazolni ? (Dt. u. f. III. 54.) 18. Ügyvédi munkadíj megítélésére irányzott kérelemnek hely adathatik-e oly esetben, midőn felperes (ügyvéd) a behajtott követelést visz-