A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás, nov. 71=72. §§. 131 nézve a törvény — 1881 : LIX. tcz. 69. §. — nem követeli, hogy az uj bizonyítékok nem használása az alapperben vétlen mulasztásból történt legyen. (Dt. u. f. XIII. 118.) 18. A sommás visszahelyezési perek czélja a megháborított tényleges állapot fentartása lévén, a vesztes félnek a törvény rendes utja marad fen ; ezen körülmény pedig magában kizárja az ily természetű perekben a perujitási jogorvoslatnak használatát. (Dt. u. f. XXI. G.) 19. Perújítás perletétel esetében a prts 70. §-a alapján meg nem engedhető. (Dt. u. f. XXI. 26.) 20. A perújítás megengedhetősége kellő helyen előterjesztett kérelem folytán hivatalból vizsgálat tárgyát is képezheti. (Dt. u. f. XXI. 80.) 21. A perújításnak hely nem adható oly okmány alapján, melyre az alapperben hivatkozás történt, s az annak figyelmen kivül hagyásával döntetett el; mely okmány tehát, mint döntő körülményt magában nem foglaló okirat, mellőzöttnek nem tekintendő. (Dt. r. f. XXIII. 44.) 22. Az eljárás megindítására alkalmasnak nem tekinthető oly kereset, melyben az évtizedek előtt megkezdett, de el nem intézett pernek ujabban folyamatba tétele kéretik, de egyszersmind az kívántatik, hogy a folytatólagos kereset perujitási keresetnek is vétessék. (Dt. r. f.XXV. 41.) 23. Makacssági Ítélet ellen is lehet perújítással élni, mert nincs törvény, mely azt rendelné, hogy ily Ítélet ellen első sorban igazolással kell élni. (Dt. u. f. XXV. 64.) (nov,) 71. §. Perújítás esküvel eldöntött perben. 1. Ha az anyaperben bizonyos kötelezettség fennállása fó'eskütől tétetik függővé, de a fél, kinek a főeskü megítéltetett, a megítélt főesküt nem teszi le arra, hogy néki alperes a kereseti összeggel tartozik, azért nincs megfosztva a fél attól a jogától, hogy ugyanabból a jogviszonyból származott, de kisebb összeg iránt perújítás nélkül is uj ke-esetet indíthasson. (Dt. r. f. XVI. 96.) Vov.) 72. §. Másodizbeni perújítás esete. 1. (29. sz. teljes ülési határozat.) Azon félnek, ki az alapperbeli ítélet ellen ügyvéd mulasztása miatt már perújítással élt, a perújítás uj bizonyítékok alapján megengedhető. (Dt. u. f. XIV. 109.) 2. A jogorvoslatok használatára nézve a peres felek közt rendszerint teljes viszonosságnak kellvén lenni, hogyha zálogváltási perben a zálogba adó jogutódai részéről használt perújításnak, az ősiségi rendeletben kitűzött határidő elmulasztása miatt hely nem adatik, ezt ellenfele, az alapperbeli alperes sem veheti joghatálylyal igénybe. (Dt. r. f. XXV. 48.) 3. Habár hasonló alapon és czimen lett is a jelenlegi perhez hasonló per felperes által már korábban folyamatba téve, mindazonáltal ha a kereset alapját képező követelés különböző indokból követeltetik, az perújítás nélkül is megindítható és elítélhető. (Dt. r. f. XXVII. 113.) 319. §. Perujitási kereset terjedelme. 1. Perújítás esetén az ujitott perbeli kérelem az alapperbeli kérelmen tul nem terjedhet. (Dt. r. f. XI. 18. 2.) 2. Oly viszonkövetelés, mely az alapperbeli kereset tárgyát nem képezte, az ujitott perben, azon szabálynál 9*