A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

132 Polg. törvk. rendtartás. 319 320. §§. fogva, mely szerint a keresetben foglalt követelés fölebb nem emelhető', viszonkereset utján csak az alapkerereseti követelés erejéig érvényesíthető. (Dt. r. f. XI. 48.) 3. Az alapperben eljárt bíróság illetékessége elleni kifogás érvényesithető-e az újított perben ? —Az alapperbeli kérelmen túlterjedő perujitási kereset. (Dt. r. f. XXI. 149.) 4. Teljesen perrendellenesnek tekintendő, ha az első bíróság ítélete határozati részében a perújítás kérdését nem intézte el, indokaiban mégis ugy a perújítás kérdésével, mint a kereset érdemével foglalkozik. - Ebből következőleg a felebbviteli bíróság is szabályellenesen jár el, ha oly hibás ítélet felülvizsgálatába bocsátkozván, azt nem kifejezett tartalma, hanem annak helyettesitett vélelem alapján intézte el. (Dt. r. f. XXV. 54.) 5. Alapperbeli kérelmen túlterjeszkedő perujitási kereset hivatalból visszautasítandó. (Dt. u. f. XIII. 81.) (5. Perújítás vagy uj kereset ? —Már elbírált jogviszonynak uj keresettel való érvényesítése, midőn az eredeti alperesen kívül más személy is perbe idéztetik. (Dt. u. f. XV. 5.) 320. §. Határozathozatal az újított perben. 1. A perujitási keresetet, mint minden más keresetet a ptr. 8., M., illetőleg 53., 54. és 55. §§-ai esetében lehet hivatalból visszautasítani. (Dt. r. f. III. 323. | 2. Azon körülmény, hogy az alapperben valamely kérdés eskü által lett eldöntve, a perujitási keresetnek hivatalból leendő visszautasítására okul nem szolgálhat. (Dt. r. f. IV. 395.) Az újított perben az alapper bíróságának illetősége azon esetben sem i támadható meg többé, ha az alapperben meg nem jelenés miatt hozatván az elmarasztaló ítélet, az illetőségi kifogások elő sem adattak, s a perújítás a ptr. 08. §-ában engedett kiigazítás utján igazolássá át nem változtatható, a perújítás kérdése pedig mindig az alapperben eldöntött ügy érdemével együtt ítélet által döntendő el. (Dt. r. f. VI. 493.) 4. Az újított perben az alapperben eljárt bíróság illetékessége elleni kifogások nem érvényesíthetők. (Dt. r. f. IX. 6G9.) 5. A perújítás kérdése az esetben is, ha perújításnak hely nem adatik, ítélet által döntendő el. (Dt. r. f. X. r.s.V 0. Tekintve, hogy valamely peres beadvány hivatalból való visszautasításának csak alaki hiányok miatt, s oly esetekben van helye, hol a ptrs ezt kifejezetten rendeli; ugy tekintve, hogy a perújítás meg vagy meg nem engedhetése érdemleges kérdést képez, mely a ptrs 320-ik §-ából kitünőleg, az eljárás befejezte után itéletileg döntendő el: a perujitási kereset hivatalból vissza nem utasítható akkor sem, ha oly eset forog fenn, melyben perújításnak helye nincs. (Dt. r. f. XIII. 45.)* 7. Minthogy a perújítás a követelés érdemének az alapperbeli ítélet eldöntésére s nem az ítélet hozatala után történt mulasztás folytán származott joghátrány megszüntetésére irányulhat, az eskü letételének elmulasztása esetén nem adható hely a perújításnak. (Dt. r. f. XVII. 85.') 8. A felebbviteli bíróság határozata oly esetben, midőn abban az elsőbiróság által megtagadott perújításnak hely adatik, az alapperben eldöntött ügy érdemének eldöntésére ki nem terjedhet ugyan, hanem e tekintetben előbb az alsóbiróság utasítandó ité-