A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

130 Polg. törvk. rendtartás, nov. 69. 4$. 2. Összefüggő petitum esetében per ­újítás vagy uj per ? (Dt. u. f. III. 70 ) 3. A perujitási kérelem elutasítható-e azon okból, hogy a felhívott uj tanú nyilván érdekeltnek tűnik fel ? (Dt. u. f. Hl. 142.) 4. A feleknek kibékülése folytán tárgynélkülivé vált és végzésileg meg­szüntetett válóper újból folyamatba nem tehető, hanem a mennyiben a fél a válást újra szorgalmazni kí­vánja, uj keresettel uj per indítandó, melyben az uj keresethez a történt kibékülés utáni egyházi békéltetésről szóló melléklet csatolandó, valamint egyáltalán a keresetlevélnek felsze­relésére, mint a további eljárásra nézve a törvényes szabályok meg­tartandók. (Dt. u. f. 167.) 5. Uj bizonyiték alapján ujitott per­ben a bíróilag megoldandó kérdés csak a körül foroghat, vajon a fel­hozott uj bizonyiték elegendő-e az alapperben hozott itélet megdönté­sére ? (Dt. u. f. IV. 7.) 6. Ügyvéd mulasztása miatti perújí­tás esetében képviselheti-e az alap­perbeli ügyvéd az újító felperest ? (Dt. u. f. IV. 54.) 7. Érdemileg elintézhető-e a per a felső bíróság által, ha a kereset csak a perújítás megengedése mellett mondatott ki érdemileg elintézhető­nek, és felperes az itélet ezen része ellen nem felebbezett ? A bíróságra nézve nem a kereset külzetén hasz­nált kifejezés, hanem a keresetben előterjesztett kérelem az irányadó. (Dt. u. f. IV. 69.) 8. Perújítás annak beigazolhatására, hogy az alapperben megállapított tény megtévesztésen alapult. (Dt. u. f. V. 163.) 9. Perujitási kérelem elbírálása az id. törv. szabályok 88. §-a s illetve az 1840: XV. tcz. II. R. 200. §-a alap­ján. — Perujitási keresethez csatolt, az alapperben nem használt okira! a perújítás megengedését támogatja; az okmány bizonyerejének mérlege­lése az ügy érdemére tartozik. (Dt. u. f. VI. 110.) 10. Oly uj bizonyíték, mely egyedül a harmadbiróság helybenhagyó Ítéle­tében felhozott ujabb tény ellené­ben kívántatik használtatni, a nélkül, hogy az alsó bíróságok ítéleteinek indokai szerint a per eldöntésére döntő befolyással volt tények ellen­kezője igazoltatni szándékoltatnék : a perújítás megengedésére alapul szolgálhatónak nem tekinthető. (Dt. u. f. VII. 62.) 11. Sommás visszahelyezési ügyekben perújításnak helye nincs. (Dt. u. f. VIII. 129.) 12. Perújítás beismerés alapján eldön­tött perekben.— 1881 : LIX. t.-cz. 69—71. §-ai. (Dt. u. f. IX. 62.) 13. Azon fél, ki az vijitott perben ügy­véd mulasztása miatt lesz pervesztes, ezen ujitott pert az ügyvéd mulasz­tása miatt megújíthatja. (Dt. u. t. IX. 187.) 1 í. Perújítás esetén az alapperbeli ité­let ügyérdemileg hatályon kívül he­lyeztetvén, a perköltségekre vonat­kozólag továbbra is hatályban ha­gyandó, ha ujitó fél oly bizonyítékokat használ az ujitott perben, melyeket az alapperben csak saját mulasztása miatt nem használt. (Dt. r. f. XI. 82.) 15. A sommás végzéssel befejezett váltóügy pert nem képezvén, meg nem újítható. (Dt. u. f. XII. 115.) 16. Eskütől feltételezett itélet az eskü letételekor váhkjogerejüvé; perújítás esetén tehát az 1881. LIX. tcz. 6'.). §-ában megszabott határidők az eskü letételére kitűzött határnaptól szá­mitandók. (Dt. u. f. XII. 138.) 17. Azon körülmény, hogy az ujitó fél már igazolással élt, a perújítás­nak nem áll útjában. A perújításra

Next

/
Oldalképek
Tartalom