A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

114 Polg. törvk. rendtartás. 251. §-hoz képest csak az ítéletben lehet határozatot hozni. (Dt. r. f. HL 260.) 2. A perköltségek megítélése vagy kölcsönös megszüntetése a bíróságok belátásától függvén, a felebbviteli bí­róság a perköltségeket kölcsönösen megszüntetheti, habár felebbező fél ezt nem kérte. (Dt. r. f. VIII. 592.) 3. A perbeli eljárás költségeiért, kü­lönösen pedig oly kiadásokért, me­lyek valamely birói eljárás eszközlése végett előlegezendők, vagy eszközlése folytán megtéritendó'k, a bírósággal a illetve az állammal szemben első sorban a feleket képviselő ügvvédek felelősek. (Dt. r. f. XV. 26.) 4. Ha felperes keresetével azért uta­sittatik el, mert keresetét helytelenül indította, — nincs helye a perköltsé­gek kölcsönös megszüntetésének azon esetben sem, ha a per örökség iránt és testvérek között folyt, hanem azok megfizetésében az mint vesztes fél elmarasztalandó. (Dt. X. 310.) 5. Mezei rendőri kihágás folytán tar­tott birói szemle és ennek következ­tében indított per költségeiben a kárttevő fél azon esetben is elmarasz­talandó, ha ellene az, hogy ily uton kárt okozott, bebizonyittatik, de a kár reá esendő összege megállapít­ható nem lévén, felperes ezen oknál fogva kártérítési keresetével elutasit­tatik. (Dt. r. f. XIV. 182.) 6. Tekintve, hogy a peres fél törvé­nyes jogai és kötelezettségei az által, hogy magát a törvény által jogai vé­delmére felállított közeg által képvi­selteti, változást nem szenved, azon körülmény, hogy a képviselő erre vonatkozó hivatásáért mint tisztvi­selő fizetést huz, okul nem szolgálhat arra, hogy az akként képviselt fél az eljárási költségeknek az ellenfél általi megtérítési jogától megfosztassék. (Dt. r. f. XIX. 18.) 7. Tekintve, hogy az elsőbiróságok csakis az érdemi elintézésük alá, tar­tozó beadványok, és az előttük le­folyt birói cselekvényeknél felmerült költségek megállapítására vannak hi­vatva, melyek közé tehát a felsőbb bíróságokhoz idézett felebbviteli be­adványokkal járó, s ugyanazokban megállapittatni kért költségek nem számithatók: ennélfogva azon esetben, ha a má­sod-, illetve a harmadbiróság az el­sőbiróság ítéletét a perköltségekre nézve változtatás nélkül helyben­hagyta, a nyertes fél a felebbviteli beadványok és azok feletti észrevéte­lek költségeinek megállapítását az elsőbiróságnál utólag nem kérheti. (Dt. r. f. XXI. 6.)* 8. Ha az ügyvéd oly megítélt köve­telésére nézve, melynek az Ítélet után történt kifizetéséről közvetlen tudomása van, — habár fele utasí­tása folytán — végrehajtást eszközöl ebbeli eljárása oly jogtalan tényt ké­pez, melyért dijt nem követelhet. (Dt. r. f. XVI. 21.) 9. Azon perköltségek, melyek nincse­nek részletesen felszámítva, hanem csak egy általános összegben vannak kitéve, meg nem állapithatók, illetve meg nem ítélhetők. (Dt. r. f. XVI. 121.) 10. Azon körülmény, hogy alperes a kereset beadása után, de az ellenirat előterjesztése előtt a kereseti követe­lést kifizette a nélkül, hogy felperes kijelentette vagy az alperest arról értesítette volna, hogy követeléseivel most már csak a perköltségekre szo­rítkozik : elég ok arra, hogy felperes­nek alperes ellenében csak kereseti, de nem a további eljárás alatt fel­merült költségek megítéltessenek. (Dt. r. f. XXXIII. 70.) 11. A perköltségek kölcsönös meg­szüntetése esetében az ügyvédnek perbeli dijai és költségei saját fele

Next

/
Oldalképek
Tartalom