A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. tbrvk. rendtartás. 250—251. §§. 113 lezettség ogyetemlegessége ellen nem is tettek kifogást. (Dt. XVII. 78.) 6. Tekintve, hogy a számadási per­ben hozott Ítélet rendelkező részé­ben foglalt megállapitás alapját ké­pező bevételi s kiadási tételek mely s mily részben történt elfogadásának vagy mellőzésének egyenkénti elő­sorolása azon megállapitás közelebbi indokolását képezi és ekként az Ítélet indokaiban helyt foghat a rendel­kező rész, azon okból, miszerint ab­ban csak a végmegállapitás eredmé­nyét képező összeg tétetett ki, a felek kötelezettségeinek megállapítása te­kintetében határozatlannak s ekként a ptrs 249. és 256. §. követelményei ellen szerkesztettnek vagy felülvizs­gálhat! annak nem vehető : azon körülmény, hogy a biróság számadási perekben hozott Ítélete rendelkező vészében a bíróilag meg­állapított vagy törlött bevételi és ki­adási tételeket ki nem tünteti, ha­nem azokat csak ítélete indokolásá­ban sorolja fel, hivatalból figyelembe vebető semmiséget nem képez. (Dt. r. f. XX. 9.) 7. Házbér iránti perben alperes azon ellenvetése, hogy a kereseti követelés nála harmadik javára végrehajtásilag letiltatott, felperesnek elutasítására alapul nem szolgálhat; ezen tény­körülmények következménye csak abból áll, hogy alperes a kereseti követelés összegének felperes javára birói kézhez fizetésére marasztalandó. (Dt. r. f. XXVI. 31.) 8. Hozható-e határozat a bekebele­zett hitelezők meghallgatása nélkül oly kereset iránt, melynek tárgyát egyedül az képezi, hogy vajon az egyik tulajdonostárs a közösség meg­szüntetésének, illetve a közös ingat­lan nyilvános árverés utjáni eladatá­sának tűrésére kötelezhető-e vagy nem. (Dt. n. f. IX. 176.) Útmutató. I. 9. A kereset tárgyát képező vételárhát­ralék megfizetésére adásvevési szer­ződés szerint határidőre kikötve lé­vén, mely a kereset beadásakor már lejárt és igy a felek közti jogviszony szerződésileg szabályoztatván, felpe­resnek arra alapított keresetét idő­előttinek tekinteni nem lehet, habár a vétel tárgyát képező ingatlannak a szerződésben nem érintett tehermen­tesítése addig nem történt meg. (Dt. u. f. X. 53.) 10. A birói Ítélet rendelkező része és indokai egy bensőleg összefüggő egé­szet képezvén, az Ítéletnek nemcsak rendelkező része, hanem annak indo­kolása is tartalmazhat res judicata-t olyaténkép, hogy a per tárgyává tett s a perben megvitatott jogkérdés és jogviszonyra nézve nem magában az Ítélet rendelkező részében, hanem annak indokolásában mondatott ki és állapíttatott meg. Ez alapon tehát a jogérvényes eldöntés kifogása érvé­nyesíthető. (Dt. u. f. XVII. 94.) 11. A váltókötelezettek a váltóbirtokos irányában egyetemlegesen lévén köte­lezve, a marasztalásnak erre irányuló külön kérelem nélkül is egyetemleges fizetésre kell irányulnia. (Dt. ti. f. XXIII. 110.) 250. §. 1. Azt, hogy valamely perben kik tekintessenek perben állóknak és an­nak alapján kiknek jogai iránt tétetik intézkedés, a per bírósága határoz­ván meg, ha a per bírósága ítéleté­ben ez iránt kijelentést tett, ezen kérdés ujabb perben ítélet tárgyát nem képezheti. (Dt. u. f. XI. 180.) 251. §. Perköltség. 1. Kendes eljárásban az igazolási tár­gyalás költségei lelett is a ptr. 251. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom