A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

100 Polg. törvk. rendtartás. 231—233. §§. bizonyítható, hanem más bizonyíték hiányában felfedező eskü általi bizonyításnak van helye. (Dt. u. f. XI. 4.) 20. Ha a bizonyító fél a válaszban kínált főesküt a végiratban maga mellőzni kéri és módosítani kívánja, a főeskü meg nem ítélhető. (Dt. u.. f. XVII. 62.) 231. §. Föltételes főeskü. 1. Oly követelések, melyek természetüknél fogva okmányokkal igazolhatók, fennállásának bizonyítása végett a főeskü általi bizonyítás csak azon esetben engedhető meg, ha a bizonyító fél valószínűvé teszi, hogy más bizonvitékok megszerzése módjában nem állott, (Dt. r. f. XII. 139.) 2. Teljes bizonyító erejű okmány ellenében is megengedendő a főeskü általi bizonyítás oly ténykörülményekre, melyek folytán az adós fizetési kötelezettsége megszűnik. (Dt. r. f. XVI. 101.) 3. Ha azon peres fél, kit a bizonyítás terhe nem illet, ellenfelét azon esetre, ha a bíróság őt találná bizonyításra kötelezettnek, a főesküvel óvatosságból megkínálja; ez által ellenfele a bizonyítás terhe alul nem szabadul. Ha tehát a főesküt kináló fél bizonyítani nem tartozik, a per az általa óvatosságból kinált főeskü mellőzésével döntendő el. (Dt. r. f. XXIV. 74.) 4. Egyoldalú főeskü csak akkor alkalmazható, ha a bizonyítás más módon nem eszközölhető és ha olyan körülmények forognak fenn, a melyek az állítást támogatják. (Dt. u. f. XV. 85.) 5. A szerződés hamissága az előttemező tanuk kihallgatásának mellőzésével eskü által nem bizonvitható. (Dt. u. f. XXI. 74.) 232. §. Kínálás és visszakinálás. 1. Ha alperes a követelés eredeti fen állásának beismerésével főesküvel kínálja meg felperest arra nézve, hogy a tartozását időközben teljesített részletfizetések által törlesztette s felperes ezen főesküt el nem fogadja, felperes keresetével elutasítandó, ha ennek ellenében tagadta is azt, hogy a részletfizetések a kereseti tőke fizetésére történtek s erre a főesküt elfogadta. (Dt. r. f. III. 163.) 2. A főeskü szövegezése a bíróságot illetvén, az a felek által ajánlott mintától eltérőleg is megítélheti a perben döntő körülményekre a főesküt, ha azon tényekre, melyekre ezon eskü megítélendő, a kinált fél az esküt, habár nem azon szövegezésben, mint az kínálva lett elfogadta. (Dt. r. f. XI. 47. ± XIII. 75. 1.) 3. A tanúvallomások feletti észrevételekben kínált főeskü is megítélhető, ha az azzal megkínált fél azt minden észrevétel nélkül elfogadta. (Dt. r. f. XVII. 90.) i. Felperes teljes próbaerejü bizonyítékaival szemben az alperes részéről kinált főeskü valamint azon körülmény sem tekinthető perdöntőnek, hogy felperes annak elfogadása vagy visszakinálása iránt nem nyilatkozott. (Dt. u. f. VII. 61.) 5. Mindkét fél által kinált és mindkét fél által elfogadott főeskü azon félnek ítélendő meg, a ki bizonyítani szándékolt ténykörülményt a ptrs. értelmében bizonyítani köteles. (Dt. u. f. XI. 83.) 283. §. 1. Az ügyvéd vétsége miatt perújításnak van oly esetben is helye, ha az ügyvéd a főesküt fele nevében oly