A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 230. §. 99 bizonyítás csak abban az esetben alkalmazható, ha a tanuk sem a pénz leszámlálásánál, sem a tartozás valódiságának beismerésénél jelen nem voltak. Főeskü csak más bizonyiték nem létében foghatván helyt, a fó'eskü megitélését. ha ellene a másik fél kifogást nem tett is, jogositva van megtagadni, ha a fennforgó körülmények folytán nyilvánvaló, hogy a bizonyitó félnek más bizonyítékok is állottak rendelkezésére. (Dt. r. f.XVI. 105.) 8. Az a körülmény, hogy valamely áru bir-e szerződés szerint megkivánt kellékekkel, csak szakértők által lévén bizonyítható : a fó'eskü általi bizonyítás e körülménynél a dolog természeténél fosva nem alkalmazható. (Dt. r. f. XVII.' 62.) D. A fő eskü nem ítélhető meg, ha per során előadottakból kiderül, hogy az a tény, melyet a bizonyító fél esküvel megerősíteni vállalkozik, érzéki tapasztalatán kivül esik. (Dt. r. f. XXI. 36.) 10. A főeskü általi bizonyítás az ügyvédi dij és költség iránt indított perben jogosan vétetik igénybe, a menynyiben a váltóeljárás 28. és 29. § faiban előforduló ezen szó «váltóper» alatt csak az 5. §. 1-ső pontjában jelzett tulajdoni váltóperek értendők. (Dt. r. f. XXIII. 96.) 11. Aggályos tanubizonyitással szemben használható-e a főeskü általi bizonyítás ? Ha a tanúvallomás a főeskü által bizonyittatni czélzott ténykörülmények csak egy részére vonatkozik, elrendelhető-e a fó'eskü általi bizonyítás az egészre ? (Dt. u. f. III. 125.) 12. Puszta feltevés alapján, hogy azon tény, melyre a fél mint bizonyítékot csakis főesküt ajánl, ha való volna, más bizonyítékkal is igazolható lenne, nem hozható a főeskü mellőzésével elutasító ítélet. (Dt. r. f. XXVII. 87.) 13. Teljhitelüen kiállított kötelezvény ellenében nincsen kizárva, hogy a perbefogott a tartalom valótlanságát és illetőleg a kölcsönnek le nem lett számolását főesküvel bizonyítja ; még akkor sincs a főeskü általi bizonyítás kizárva, ha neki más bizonyítékok is állanak rendelkezésére; mert a bizonyító fél nincs kötelezve a főeskün kivül netalán rendelkezésére álló más bizonyítási módot is a perben felajánlani olvképen, hogy ha ezt nem tette, csupán e miatt a főesküvel való bizonyítástól elüthető legyen. (Dt. r. f. XXVIII. 22. és u. f. IV. 25.) 14. Megítélhető a főeskü a félnek oly tényre nézve is, mely az illető félnek nem saját ténye, ha ezen fél azt állítja, hogy a kérdéses ténykörülményről tudomása van s az arra felajánlott főesküt elfogadta. (Dt. u. f. I. 42.) 15. A tanukép alkalmazott s kihallgatott megbízottaknak főeskü nem Ítélhető (Dt. u. f. III. 151.) 16. Apasági keresetben főeskü általi bizonyítás. (Dt. u. f. V. 38.) 17. A törvénytelen gyermek anyjának főeskü ítélhető arra nézve, hogy a válságos időben nem közösült mással. (Dt. u. f. VI. 87. és X. 29.) 18. Az atyaság iránti perben jóllehet alperes beismerte azt, hogy a fogamzási időben felperesnővel nemileg közösült, a plurinm conucbentium kifogását sikerrel érvényesíthető felperesnonek megítélhető a főeskü arra, hogy a gyermek szülését megelőző 6 és 10 havi időszakon belül mással mint alperessel nem közösült. — Szülési költségek a törvényes gyakorlatnál fogva nem ítélhetők meg. (Dt. u. f. VII. 26.) 19. A vagyoni állapot nem képezvén ténykörülményt, főesküvel be nem 7*