A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

96 Polg. törvk. rendtartás. 220—221. §§. első sorban abban az esetben is a szakértői szemlét kérő fél köteles, ha a perbeli eljárás, melynek folyama­tában a szakértők meghallgatása esz­közöltetett, megsemmisittetet. (Dt. r. f. XXIII. 92.) 220. §. Észrevételek a szakértők vélemé­nyére. 1. A birói szemle és szakértői eljárás elleni kifogások, illetőleg azok kellő figyelembe nem vétele miatti sérel­mek felebbezés utján orvoslandók (108. és 296. §§.). (Dt. r. f. HL 300.) 2. Ha felperesi község részéről a kár­térítésre vonatkozó becslovél alpe­ressel nem közöltetett, s alperes csak levélben értesíttetett a becslés ered­ményéről, a becslevél a kár mennyi­ségének megállapításánál bizonyíté­kul el nem fogadható. (Dt. u. f. V. 153,) VI. FEJEZET. Eskü. 221. §. Eskü általi bizonyítás. 1. A bírói illetékesség megállapítása végett vagy az ellen felhozott körül­ményeknek eskü általi bizonyítása meg nem engedhető. (Dt. r. f. I. 37., L és H. 28.)* 2. Igényperben az ügy érdeme végzés által levén eldöntendő, mely az Íté­letet pótolja, ily végzésben is lehet az eskü által leendő bizonyítást el­rendelni (ptr. 221. §.). (Dt. r. f. V. 47S.) 3. Hivatalból figyelembe veendő sem­miséget képez, ha az eskü nem a per­ügy érdemének eldöntése mellett az ítéletben, hanem előbb végzésileg ítél­tetik meg, s annak letétele után hoza­tik az ügy érdemében határozat. (Dt. r. f. VI. 492.)* i. Oly esetben, ha a dolog természete szerint nyilvánvaló, hogy valamely perbeli tény más bizonyítékkal is igazolható lenne, a főeskü meg nem ítélhető (Dt. r. f. IX. 233.) 5. Oly ügyletre, melynek létrejötté­nél több egyén jelenléte és befolyása az ügylet természeténél fogva vélel­mezendő lévén, a tanuk általi bizo­nyítás nyíltan jelentkezik, a főeskü általi bizonyítás nem alkalmazható. (Dt. r. f. XIV. 132.) 6. Oly esetben is, midőn az eskü ki­vételére a per bírósága által más bí­róság kerestetett meg, eskü kivételére kitűzött határnap elmulasztása miatt az igazolás a per bíróságánál kérel­mezendő. (Dt. r. f. XVII. 32.) 7. Az igényperben hozott véghatáro­zat, az itelet helyét pótolván, abban az eskü általi bizonyítás elrendelhető. (Dt. r. f. XX. 43.) 8. Bizonyítás tárgyát csak tények és nem jogok képezhetvén, arra, hogy bizonyos tárgyak a perben álló fél tulajdonát képezik — miután ez nem tény, de jogsértést képez — az eskü meg nem ítélhető. (Dt. r. f. XVI. 97.) 9. Az eskü csak tényekre és nem az ezekből vont következtetésekre ítél­hető meg. (Dt. r. f. XVII. 48.) 10. A polg. törvk. rendtartás 221. §-a értelmében esküvel való bizonyítás egyedül döntő körülményekre nézve lévén megengedve, a főeskünek a nyilvánvalólag nem tény-, hanem jogkérdést képező: «tartozás vagy nem tartozása kérdésére való letétele nem alkalmas a hamis eskü alkat­elemeinek megállapítására. (Dt. u. f. XVII. 119.) 11. A szerződés értelmezése tényke­dést nem képezhetvén, e tekintetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom