A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)
96 Polg. törvk. rendtartás. 220—221. §§. első sorban abban az esetben is a szakértői szemlét kérő fél köteles, ha a perbeli eljárás, melynek folyamatában a szakértők meghallgatása eszközöltetett, megsemmisittetet. (Dt. r. f. XXIII. 92.) 220. §. Észrevételek a szakértők véleményére. 1. A birói szemle és szakértői eljárás elleni kifogások, illetőleg azok kellő figyelembe nem vétele miatti sérelmek felebbezés utján orvoslandók (108. és 296. §§.). (Dt. r. f. HL 300.) 2. Ha felperesi község részéről a kártérítésre vonatkozó becslovél alperessel nem közöltetett, s alperes csak levélben értesíttetett a becslés eredményéről, a becslevél a kár mennyiségének megállapításánál bizonyítékul el nem fogadható. (Dt. u. f. V. 153,) VI. FEJEZET. Eskü. 221. §. Eskü általi bizonyítás. 1. A bírói illetékesség megállapítása végett vagy az ellen felhozott körülményeknek eskü általi bizonyítása meg nem engedhető. (Dt. r. f. I. 37., L és H. 28.)* 2. Igényperben az ügy érdeme végzés által levén eldöntendő, mely az Ítéletet pótolja, ily végzésben is lehet az eskü által leendő bizonyítást elrendelni (ptr. 221. §.). (Dt. r. f. V. 47S.) 3. Hivatalból figyelembe veendő semmiséget képez, ha az eskü nem a perügy érdemének eldöntése mellett az ítéletben, hanem előbb végzésileg ítéltetik meg, s annak letétele után hozatik az ügy érdemében határozat. (Dt. r. f. VI. 492.)* i. Oly esetben, ha a dolog természete szerint nyilvánvaló, hogy valamely perbeli tény más bizonyítékkal is igazolható lenne, a főeskü meg nem ítélhető (Dt. r. f. IX. 233.) 5. Oly ügyletre, melynek létrejötténél több egyén jelenléte és befolyása az ügylet természeténél fogva vélelmezendő lévén, a tanuk általi bizonyítás nyíltan jelentkezik, a főeskü általi bizonyítás nem alkalmazható. (Dt. r. f. XIV. 132.) 6. Oly esetben is, midőn az eskü kivételére a per bírósága által más bíróság kerestetett meg, eskü kivételére kitűzött határnap elmulasztása miatt az igazolás a per bíróságánál kérelmezendő. (Dt. r. f. XVII. 32.) 7. Az igényperben hozott véghatározat, az itelet helyét pótolván, abban az eskü általi bizonyítás elrendelhető. (Dt. r. f. XX. 43.) 8. Bizonyítás tárgyát csak tények és nem jogok képezhetvén, arra, hogy bizonyos tárgyak a perben álló fél tulajdonát képezik — miután ez nem tény, de jogsértést képez — az eskü meg nem ítélhető. (Dt. r. f. XVI. 97.) 9. Az eskü csak tényekre és nem az ezekből vont következtetésekre ítélhető meg. (Dt. r. f. XVII. 48.) 10. A polg. törvk. rendtartás 221. §-a értelmében esküvel való bizonyítás egyedül döntő körülményekre nézve lévén megengedve, a főeskünek a nyilvánvalólag nem tény-, hanem jogkérdést képező: «tartozás vagy nem tartozása kérdésére való letétele nem alkalmas a hamis eskü alkatelemeinek megállapítására. (Dt. u. f. XVII. 119.) 11. A szerződés értelmezése ténykedést nem képezhetvén, e tekintetben