A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

94 Polg. törvk. rendtartás. 205—211. §§. 205. {$. A tannk helyettesítése. 1. Az elhalt tanú helyett a bíróság által kitűzött határidő után, de az ügynek itélet alá bocsátása előtt bejelentett ujabb tanuk kihallgatása a bejelentés elkésése indokából meg nem tagadható. (Dt. r. f. XI. 21.) 206. §. Tanúskodás! kötelezettség. 1. Annak meg bírálása, hogy a felhívott tanú a ptr. 207. §-a alapján a tanúskodást jogosan tagadta-e meg ? a tanúnak valloinástételre való képességénék megállapítását, és így közvetve a tanubizonyitéknak az érdemben itélő bíróság hatáskörébe eső mérlegezését foglalja magában. (Dt. r. f. V. 4 72.):: 208. §. A tanuk járandósága. 1. A tanuk dijainak pontos befizetéseért első sorban az illető bizonyító fél ügyvéde felelős, s azok felvétele végett ellene végrehajtás is elrendelhető. (Dt. r. f. II. 213., I. és II. 162.) 2. A fél szegénységi jog alapján perlekedvén, a képviseletére kirendelt ügyvéd nem kötelezhető arra, hogy helyette a tanúkihallgatási dijakat előlegezze. (Dt. r. f. XXII. 23.) 210. g. Észrevételek a tanúvallomásokra. 1. Rendes perben a tanúvallomások felett, a ptr. 210. §-a ellenére, nem a pertárba, hanem a törvényszék iktató hivatalába beadott észrevételek el nem fogadhatók. (Dt. r. f. IX. 624.) 2. Mennyiben szolgálhat bizonyítékul a tanúvallomás, ha a két félnek számos tanúi ugyanazon tényre nézve egymással ellenkezően vallanak ? (Dt. u. f. VII. 12.) 3. Különböző tényeket bizonyító tanuk vallomása is figyelembe veendő az ügy eldöntésénél, ha azok vallomása a perben döntő ténykörülmény tekintetében egymást akként kiegészíti, hogy mindannyi a vitás tény megtörténtére enged okszerű következtetést. (Dt. r. f. XXI. 64.) V. FEJEZET. Birói szemle. 211. §. A szemle elrendelése. 1. írásbeli munkálatok díjának megállapítása végett szakértők meghallgatása helyt nem foglalhat, mert a szellemi munkának mint ilyennek belbecse vagyonértékre visszavezethető nem lévén, az vagyoni becslést nem tür, a perbeli adatok mérlegezése s ennek alapján a dij mennyiségének meghatározása pedig nem a szakértők, hanem a bíróság köréhez tartozik. (Dt. r. f. XV. 4. 2.) 2. A per eldöntésére szükségesnek talált becsű ve/.etésére csak birói tag küldhető ki. (Dt. r. f. XVI. 36.) 3. Epületek átvétele és kifogás nélkül használása után két év múlva a hiányos építkezésekre vonatkozólag kért birói szakértői szemle elrendelhető és foganatosítható, és ugy a káros építkezések, mint az ezek által előállott egyéb károk megtérítése is az épületek építési árának megfizetése iránti perben visszkereset tárgyát képezhetik. (Dt. u. f. X. 144.)