A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Az ügifvédrendlavtás, 58. §. 271 cégrendeleti örököse él. (Bpesti j Tábla. u. f. XXV. 128.) Ügyvédi munkadíj iráni indított perben viszonkereset nem támaszt­ható. (III. í. IX. 100.) A különböző rendes és sommás perekben, ugy perenkivüli eljárás folyamában ugyanazon fél érdekében felmerült ügyvédi dijak és költségek iránti követelések egy keresetben ; egyesiltetvén, az ily kereset iránt al- \ peres személyes bírósága is lehet illetékes, dl. f. XV. I.) Az ugyanazon peres ügyre vonat­kozó már megállapított és még csak megállapítandó ügyvédi dijak iránti követelés egy keresetbe összefoglalva a per birósáeánál érvényesíthető, d . t. XVIII. 20.) A kereset tárgyát részben megálla- | pitott, részint peren kivül felmerült költségek képezvén, melyek elbirá-' lása a per bírájához utasítva nincsen, ha azok összege a kisebb polgári ügyek bíróságánál hatáskörét meg \ nem haladja, a járásbíróság ily ke- | resetel el nem fogadhat. (H. f. XXIII. 66.) Noha a kereseti 27 frt 38 ki t tevő követelésből csak 20 frt a bíróilag megállapított, a további 7 frt 30 kr. pedig meg nem állapított ügyvédi dij; a birósáii pedig daczára e körül-! inénynek mégis az ügy érdemébe bo- j csátkozott : az első birói Ítélet még j sem volt megsemmisítendő; mert a j czélszerüséiígel ellenkeznék az, ha a j nevezett dijak külön-külön kereset tárgyává tétetnének. (Bpesti Tábla, u. f. XXIV. 346.) Egy keresetlevélben egybe nem foglalhatók oly ügyvédi dijak s költ­ségek iránti követelések, melyek bí­róilag megállapittattak, részben meg nem állapíttattak és perenkivüli eljá­rásból származnak. (H. f. XXV. 32.) kisebb polgári peres ügyben fel­merült dijait és kiadásait is perelheti az ügyvéd, még pedig személyes bírósága előtt. (U. f. XXXIX. 65.) A már bíróilag megállapított ügy­védi dij iránti kereset, ha annak tár­gya 20 forintot meg nem halad, az 1877 : XXII. tcz. életbelépte folytán a községi bíróság illetékessége alá tar­tozik. (R. f. XIX. 15. Ellenkező hatá­rozatok: r. f. XX. 15., XXXVI. 69., u. f. XXVII. 15., XXXVI. 70.) Oly esetben, midőn az ügyvéd ju­talomdija iránt felével kiegyezett, az egyezségileg megállapított jutalomdíj iránti kereset az általános illetékességi szabályok s ekként az'1877. évi XXII. tczikk intézkedése alá is esik. (U. f. XXXIII. 67.) Tekintve, hogy az 1874: XXXIV. tcz. 58. §-a a bíróilag még meg nem állapított ügyvédi dijak és költségek iránti keresetekre nézve külön bíró­ságot jelöl ki, s ezen külön törvénybe foglalt intézkedés a kisebb polgári ügyekben való bíráskodást szabályozó 1877. évi XXII. tcz. mint általán, törvény által hatályon kivül helyezve nincs, ellenben a már megállapított ügyvédi dijak és költségek iránti keresetek, miután az ügyvédi rend­tartás idézett 58. §-a által külön ÜÍÍV­birósághoz utasítva nincsenek, az általános illetőségi szabályok alá. s ekként az 1877. évi XXII. tcz. intéz­kedése alá esnek: a meg nem álla­pított ügyvédi dijak és költségek iránti keresetek tehát azon esetben is, ha azok tárgya az utóbb emiitett törvény 1 1. §-ában meghatározott összeget

Next

/
Oldalképek
Tartalom