A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

972 Az ügyvédrendtartás. 58. §. tul nem haladja, az ügyvédi rendtar- ' tás 58. £-ában megjelölt rendes bíró­ságok illetékessége alá tartoznak, ellenben a már megállapított ügyvédi dijak és költségek iránti követelések, ha azok összege a járulékon kivül 50 frtot meg nem halad, az 1877. evi XXII. tezikkben kijelölt bíróságok előtt és az előirt eljárás szerint érvé­nyesitendők. (R. f. XIX. 8.) Tekintve, hogy az ügyvédi rend­tartás 58. §-a szerint esak a perbeli eljárásból származó és még bíróilag meg nem állapított ügyvédi dijak és költségek iránti keresetek tartoznak, az összegre való tekintet nélkül, a rendes bíróságok illetősége alá; a nem peres ügyekből származók pedig, az ügyvédnek az összegre való tekin­tet szerinti személyes bírósága hatás­köréhez tartoznak: tekintve továbbá, hogy az 1877: XXII. tcz. 14. §-ának világos rendelkezése szerint az annak végpontjában felsorolt ügyek kivéte­lével, az 50 forintot meg nem haladó pénzköveteléseket tárgyazó kerese­tek, az imént idézett törvény szerinti eljárás alá tartoznak; ezeknélfogva perenkivüli ügyekben felmerült, 50 forintot meg nem haladó, meg nem állapított ügyvédi dijak s költségek iránti keresetek, nem a rendes bíró- ! ságok illetősége, hanem az 1877. évi XXII. tcz. szerinti eljárás alá tartoz­nak. (R. f. XXIII. 73.) Bíróilag meg nem állapított ügy­védi dijak és költségek iránti kerese­tek az 1877. évi XXII. tcz. intézke­dése alá nem esvén, a kisebb polgári peres eljárás tárgyát akkor sem ké­pezhetik, ha a kereseti összeg 50 frtol meg nem halad. (U. f. XV. 73.) Perenkivüli ügyekben felmerült, 50 frtot meg nem haladó, meg nent állapított ügyvédi dijak s költségek iránti keresetek, nem a rendes bíró­ságok illetősége, hanem az 1877. évi XXII. tcz. szerinti eljárás alá tartoz­nak. (R. f. XXIII. 73.) Az ügyvéd által perenkivüli mun­kadíj és költség iránt támasztott ke­reset elbírálására az ügyvédi rendtar­tás 58. ^-ánál fogva az ügyvéd sze­mélyes bírósága van hivatva és ezen kiváltságos illetőséget az 1877: XXII. törvényezikk sem változtatta mea. (ü. f. XV. 103.) Illetékesség hiányából nem forog fenn törvényes alap a törvényszék ítéletének megsemmisítésére, ha a perenkivüli eljárásból felmerült ügy­védi dijak és költségek a keresetben számszerint kifejezetten megjelölve és összegezve nincsenek s így el nem bírálható, vájjon azok az IS77. evi XXII. tez. kivételes intézkedése alá tartoznak-e vagy sem. (ü. f. V. 41.) Az ügyvédi díj a per befejezte után különleg csakis rendes keresetlevél utján követelhető, s az ily keresel a polgári törvénykezési rendtartás sza­bályai szerint tárgyalandó. (R. f. I. 6i 1. és II. 48.) Az ügyvédi képviselet bármely ok­ból az ügy végbefejezése előtl meg­szűnvén, a ki nem egyenlített ügy­védi díjjegyzék esak per utján s nem kérvénvileü érvényesíthető. iR. f­XXII. 2.) Az ügyvéd nem kérvénynyel s nem perenkivüli uton, hanem az 1874 : XXXIV. tcz. 58. §-hoz képest csak keresettel s per utján érvénye­sítheti oly díjjegyzéket, mely az ál­tala vitt perben nem lett még az ISG8 : LIV. tcz. u25-2. §-a szerint meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom